Hyppolit a könyvtárban

VÉGLEG BEZÁRTAK a falvakban a filmszínházak, viszont sorra nyílnak a KönyvtárMozik. Sokkal jobb együtt szórakozni, mint otthon egyedül ülni a tévé előtt. A Bács-Kiskun megyei Homokmégyen is ezt tapasztaltuk.

Ország-világBorzák Tibor2017. 03. 01. szerda2017. 03. 01.

Kép: Homokmégy, 2017. február 01. Könyvtár mozi. Fotó: Ujvári Sándor

Hyppolit a könyvtárban
Homokmégy, 2017. február 01. Könyvtár mozi. Fotó: Ujvári Sándor


Délután fél öt. Egyre több embert látni a homokmégyi utcákon. Mindannyian egy irányba tartanak. Gyerekek szaladnak át az iskolából a könyvtárba.

Pillanatok alatt benépesül a terem. A székek glédában állnak, a vetítővászon kifeszítve, a projektor indulásra készen. Kezdődhet a KönyvtárMozi! Mielőtt leperegnének az 1931-ben készült romantikus vígjáték, a Hyppolit, a lakáj filmkockái, előbb a könyvtárosok szólnak a közönséghez. Elhangzik néhány fontos információ a pazar szereposztású, második magyar hangosfilmről. Néhányan máris hozzálátnak a tematikus totó kitöltéséhez, a program végén nyerni lehet vele.

Ötkor elindul a vetítés. A Hyppolit azon klasszikusok közé tartozik, amelyet ezerszer is megnéz az ember, gyakran feltűnik a televíziók műsorfolyamában. De ide most nem szórakozni jöttünk, hanem riportot készíteni erről a nagyszerű kezdeményezésről. Miközben a falvakban régen bezártak a filmszínházak, addig a könyvtárakban mostanság újraélednek – kissé más formában. Belendül a vásznon az urizáló Schneiderék szövevényes története, feltűnik Kabos Gyula, Haraszti Mici, Jávor Pál, Fenyvessy Éva, Csortos Gyula alakja, mi pedig a könyvtár hátsó termében hallgatjuk a sikertörténet részleteit.

– Évek óta dolgozunk azon, hogy az ötezer lélekszám alatti kistelepülések könyvtárait teljes egészében új típusú közösségi térré alakítsuk át – mondja Ramháb Mária, a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár igazgatója. – Ahol nincs megfelelő hely, ott a szolgáltatás is nehezebb. Pályázatok révén sikerült felújítani és berendezni a megyei hálózathoz tartozó bibliotékák többségét. Barátságos környezetben mindenki szívesebben tölti az idejét. És mint kiderült, filmeket is jobban szeretnek együtt nézni.

A KönyvtárMozi ötlete a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál pár évvel ezelőtti konferenciáján fogalmazódott meg. Mikulás Ferenc fesztiváligazgató (akinek nevével összeforr a kecskeméti rajzfilmstúdió léte) csapata először „csak” a versenyben lévő produkciókat vitte el néhány kistelepülésre, ahol az érdeklődők szavazhattak a közönségdíjra. Így merült fel, hogy miért ne nézhetnék ugyanígy a magyar filmgyártás dobozban lévő kincseit is az emberek.

Ezen gondolat mentén Ramháb Mária máris tervezte egy filmalapú könyvtári szolgáltatás bevezetését, amely remek lehetőséget ad a közösségépítésre is. Miután a könyvtárigazgató az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnökeként országos ügyeket is képvisel, fontosnak tartotta kiszélesíteni a mozis kezdeményezést.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumán túl megnyerte az ügynek az audiovizuális archívumokat, köztük a MaNDA-t, a NAVA-t, valamint a Magyar Művészeti Akadémiát és a Kecskemétfilm Kft.-t. Van tehát honnan válogatni, de csak azoknak, akiknek könyvtárosa saját kóddal jogosult a KönyvtárMozi portál használatára.

Az országban már több mint háromszáz helyen elindult a KönyvtárMozi, de folyamatosan bővül a hálózat. Egy év alatt 1600-nál is több vetítés történt. Bács-Kiskunban Katymáron és Homokmégyen legnagyobb az érdeklődés, Baranyában viszont könyvtárbusz is járja a vidéket, amelyen vetítenek is. Népszerűek a régi magyar filmek, a fiatalság pedig a nekik szóló ifjúsági történeteket és a természet szépségeit bemutató alkotásokat kedveli, a legkisebbek meg a rajzfilmekért rajonganak. Belépődíjat szigorúan tilos szedni, viszont szükség van az olvasójegyhez csatolt KönyvtárMozibetétlapra.

– Az első KönyvtárMozit Dunafalván nyitottuk meg 2015 nyarán – meséli Ramháb Mária. – Az épület padlásán véletlenül a kezembe akadt egy 75 évvel ezelőtti plakát, amely a „szigeti hangosmozgó” indítását reklámozta, akkor a Meseautót játszották. Ezt az értékes dokumentumot az avatásra restaurálva vittük vissza, megható keretet adott az ünnepségünknek. Természetesen a Meseautó ment, mellettem egy néni felszabadultan kacarászott. A végén megjegyezte, otthon is meg tudta volna nézni a filmet, de hogy vette volna ki az magát, ha egyedül nevetgél a négy fal között. Nos, éppen ebben áll a KönyvtárMozi lényege!

Vége a filmnek, kigyulladnak a fények. Elfogyott a pattogatott kukorica is, mert abból is volt pár staniclivel, hisz úgy dukál egy moziban. A totó nyertesei apró ajándékokat kapnak. Többen kérdezik: mi lesz a következő műsor? Bennünket pedig az érdekel, hogy milyen szempontok alapján válogat a könyvtárvezető.

– Sokféle műfaj volt már, leginkább vígjáték. De olyan filmeket is vetítettünk, amelyek engem megfogtak, például a Megáll az idő vagy a Moszkva tér – feleli Ihracska Ditta. – Most már „rendel” a közönség, a KönyvtárMozi portálon minden film elérhető, így ők tudnak választani. Legközelebb természetfilm lesz műsoron. Legkevesebb húszan-huszonöten mindig vannak, ma több mint hatvanan eljöttek.

Sokan máskor is betérnek, az iskolás gyerekeket pedig néha haza sem lehet zavarni a számítógépek mellől.

A homokmégyi KönyvtárMoziban törzstagnak számít Balogh Csaba Zoltán, aki korábban kultúrház-igazgató volt, most tagintézményvezető. Negyvenhárom éve tanít a faluban. Jól emlékszik azokra az időkre, amikor még rendszeres műsora volt a filmszínházuknak, gyerekkorában ki nem hagyta volna a matinékat.

„Ridikülös mozinak” csúfolták az intézményt, mivelhogy a szép emlékű megyei moziüzemi vállalat utazó szolgálata hordozható vetítőgépekkel járta a vidéket. Mára nagyot fordult a világ, a tanár úr örül neki, hogy a könyvtárba visszatértek a filmek. Csak a „feeling” változott, itt nincs olajos padló, nyikorgó lengőszék, füstös kályha. Szeretné újra látni a Lelki klinika című magyar filmet, melyet részben Homokmégyen forgattak 1942-ben. Régebben ezt a romantikus darabot évről évre menetrend szerint levetítették a településen, ilyenkor mindig telt ház volt, hiszen sok helybéli statisztált benne. Talán még ma is volnának, akik emlékeznének rájuk. Ha mégsem, a főszereplőt, Jávor Pált biztosan felismernék.

Ezek is érdekelhetnek