Indiánok pöttyös lova

Európából indult és Amerikában vált híressé az Appaloosa lófajta. A spanyol hódítók az 1500-as években kezdték szállítani hajóikon az olasz eredetű foltos (vagy pöttyös) lovakat Mexikóba, onnan vitték tovább Észak-Amerikába, ahol az egyik indián törzs kiszemelte magának, és tenyésztésbe vonta. A mai Idaho állam területén élő Nez Perce indiánok a tanulékonyságuk, gyorsaságuk és kezességük miatt kedvelték meg a foltos lovakat, amelyek kiváló társnak bizonyultak a vadászatok és a harcok során. Mivel az indiánok zömmel a Palouse folyó mentén éltek, a környező telepesek, akik szintén megkedvelték a fajtát, Palouse lóként kezdték emlegetni (az 1700-as években), idővel ebből alakult ki a mai Appaloosa elnevezés.

Ország-világValló László2017. 07. 12. szerda2017. 07. 12.
Indiánok pöttyös lova

A fajta 1975 óta hivatalosan is Idaho állam lova, tenyésztését a róla elnevezett nemzetközi lovasklub fogja össze.

A fajta legjobbjait az arányos testfelépítés, valamint a kitűnő lábszerkezet jellemzi. Marmagasságuk 147–157 centi, súlyuk 450 és 530 kiló között váltakozik. Az Appaloosa különleges ismertetőjele, hogy a szemein fehér ínhártya feszül, patái pedig függőlegesen csíkozottak.

Legjellemzőbb tulajdonsága azonban a szőr színe, illetve a bőr mintázata, ezek variációja pedig szinte végtelen. Külső megjelenésben az egyik nagy csoport a párductarka, amelyet fehér alapon sötét, ovális foltok jellemeznek, ezek mérete és színe egyaránt változó, leggyakrabban fekete, pej vagy sárga. A hófödte tarka ismertetője, hogy a ló egész testét beborítják a foltok, a derest a nagyobb fehér, míg a márvány tarkát a nagyobb, különböző színű foltok jellemzik.

A félvér Appaloosa könnyen kezelhető, tanulékony, strapabíró, ráadásul barátságos természetű. Kiváló hátasló, de hobbi-, illetve a díjlovaglásban, illetve a távlovaglásban is.

Szívesen választják őket a westernfilmek, illetve játékok szereplőinek is, például lasszózásra vagy lovas csatákban harci lónak.