Irodalom és közösségi lét

– Hogyan viseli a járvány okozta bezártságot?

– Ahhoz valóban csend és nyugalom kell, hogy egy író munkához lásson, de közösségi ember vagyok, nem tudnék a világtól elvonulva, például egy erdei lakba bezárkózva élni, igénylem a társaságot. Mint koronavírus-fertőzésre fogékony korban lévő aggastyán, most a hazai, Orbán-hegyi másodotthonomban karanténozom.

Szép kis lakás, kellemes, és van egy nagyon nagy terasza. Ám olykor, ha süt a nap, kiszököm sétálni kicsit az elnéptelenedett környéken. Egy-egy séta irodalmi bölcsességek szülője lehet.

– Ötvenegy éve Londonban él. Hogyan néz onnan Magyarországra, illetve itthonról Angliára?

– Magyarországon a távolba szakadtan is meglátom azt, ami egy gondolkodó angolnak nem tetszene, Angliában pedig észlelem, ami nekünk, magyaroknak ott ötven év után sem igazán megszokható.

– Sokféle dologgal foglalkozott: könyvtervezéssel, újságírással, rádiózással. Mindig a megfelelő tehetségét, energiáját tudta kamatoztatni?

– Angolnyelv-tudás hiányában, ötvenhatos menekült diákként Angliába érkezve, grafikusnak készültem. De megadatott, hogy a budapesti Hétfői Hírlapnál megkezdett zsurnaliszta-pályafutásomat folytathassam mint a BBC magyar nyelvű rádióadásának munkatársa.

Ottani pártfogó szenior kollégám, Cs. Szabó László zsengéimet olvasva biztatott, hogy legyek főfoglalkozású író. De lehet, hogy a következő kötetemet, amelyik londoni lakhelyemről, a bohém művésznegyedről, Hampsteadről szól, rajzokkal fogom illusztrálni.

– Harminchat könyve látott napvilágot eddig. Mondhatnánk, könnyű önnek, nagyapjától, Molnár Ferenctől és nagyanyjától, Vészi Margittól örökölte írói vénáját. Vagy éppenséggel nehezebb ilyen nagyságok árnyékában alkotni?

– Molnár Ferenctől – leányán, édesanyámon Sárközi Mártán át is – a humorérzékét örököltem, bár anélkül, hogy hozzájuk hasonlóan csípős nyelvű lennék. Apámat, a lírai költő Sárközi Györgyöt hétévesen vesztettem el.

Fogékony kisgyerekként azonban ráéreztem katolikus szellemének arra a vonására, hogy az emberiséget szeretni kell, akkor is, ha sárkányfog-vetemény. Később meg felfoghattam, milyen fontos munkát végzett ő mint a népi írók halk vezére, tehát tudatossá vált bennem, hogy úgy érdemes élni, ha a munkánk hasznot hajt.

– Mit lehet tudni a Molnár-hagyatékról? Kiket illetnek például a jogdíjak?

– A Molnár Ferenc-művek színházi és könyvkiadói jövedelmének az öröksége anyám halála után egyharmad részben rám szállt, megkönnyítette az életemet, miként a testvéreimét is. Bár özvegye, Darvas Lili Amerikában ügyesen meghosszabbította a jogokat ötven helyett hetven évre, 2022-ben ezek lejárnak.

Ettől kezdve bármely társulat szerzői díj megfizetése nélkül előadhat Molnár Ferenc-színműveket, írásai is megjelentethetők, de az örökösök hozzájárulása, amennyire én tudom, továbbra is szükséges lesz. Így még az is lehetséges, hogy az eddiginél több Molnár-darab szerepel majd műsoron.

– Mihez kezd először, ha a járvány lecsengése után visszatér Londonba?

– Margit című, tavaly megjelent regényes monográfiámba beleolvasva, elhatároztam, hogy a könyvet kicsit átdolgozom és lefordítom angolra.

Elvégre nevezetes nagyanyám, Vészi Margit érdekes életű, Olaszországtól Amerikáig sokfelé rezidens, különleges személyiség volt, első világháborús haditudósító, Molnár Ferenc e házasságban sokat szenvedő hitvese, majd olasz báróné, hollywoodi filmdramaturg, s nemcsak Ady Endre, hanem Puccini is üldözte szerelmével. Csak rákap fordulatos történetére egy kiadó.

Névjegy

Sárközi Mátyás József Attila- és Magyar Örökség-díjas író, kritikus, műfordító, szerkesztő. 1937-ben született Budapesten. Az 1956-os forradalom után elhagyta Magyarországot. Londonban a St. Martin Képzőművészeti Akadémia könyvillusztrátor szakán tanult, majd a BBC magyar osztálya, illetve a müncheni Szabad Európa Rádió munkatársa lett. Rendszeresen publikált elbeszéléseket, karcolatokat, cikkeket és kritikákat.