Jogi esetek- Fel tudta venni

A törvényi tényállás szerinti rábízás jelenthet őrizetet, felügyeletet, használatot, gondozást stb. A sikkasztás veszélyessége abban nyilvánul meg, hogy akár eltulajdonítják a dolgot, akár azzal az elkövető a sajátjaként rendelkezik, a tulajdonos számára a dolog további sorsa követhetetlenné válik.

Egy férfi a taggyűlésen lemondott ügyvezetői megbízásáról, és a kft. tagjai új ügyvezetőt választottak. Azonban e változásnak a cégnyilvántartásba bejegyzéséről már nem gondoskodtak, ezzel olyan helyzetet teremtve, hogy a lemondott férfinak továbbra is megmaradt a cég bankszámlájával való rendelkezési jogosultsága (a régi kóddal működött, s a banknak sem jelentették be a vál­tozást).

A cég tartozott a lemondott férfi egyik jó ismerősének, azonban e kérdésben nem volt egyetértés a taggyűlésen, ezért nem fizették ki.

Mivel az új ügyvezető cégnyilvántartásba való bejegyzését nem intézték, ezért az elődje azt gondolta, hogy kifizeti az ismerősét, amíg hozzáfér a pénzhez. A cég bankszámlájáról felvette a tartozás összegét, és odaadta az ismerősének. A bíróság kimondta, hogy ezzel elkövette a sikkasztást.

Mivel a felvett összeg 500 ezer forint feletti volt, így a sikkasztás nagyobb értékre nézve valósult meg. (Ez már bűntett, és szigorúbb a büntetési tétele: az elkövető akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.)

A polgári törvénykönyv szerint abban az esetben, ha a jogi személy működőképessége megkívánja, a régi ügyvezető lemondása csak az attól számított hatvanadik napon válik hatályossá.

De ebben az esetben az új vezető tisztségviselő megválasztása miatt hatályos lett a férfi lemondása, így már nem rendelkezhetett volna a cég bankszámláján található összeggel.

A bírói gyakorlat szerint nem valósul meg sikkasztás, ha a vagyonkezelésre jogosult ügyvezető a taggyűlés hozzájárulása nélkül a cég vagyonrészeit értékesíti, és ebből az összegből a cég fennálló és elismert tartozásait kifizeti. (Esetünkben azonban ráadásul a cég által nem elismert követelésről volt szó, a taggyűlés hozzájárulására is szükség lett volna.)

Bár a dolog tulajdonosa nem tud sikkasztást elkövetni, de a gazdasági társaságok esetén a cég és az alapítók vagyona elkülönül egymástól, így az alapító számára a cég vagyona idegennek minősül.

Ezért hiába tagja az ügyvezető a cégnek, annak vagyonával akkor sem jogosult a sajátjaként rendelkezni.