Kavicsok Sorscsinálója

Képkocka sorozatunkban most Bornai Tibor mesél.

Ország-világVarga Attila2020. 04. 02. csütörtök2020. 04. 02.
Kavicsok Sorscsinálója

– Milyen a viszonya a születési helyével, településével?

– Pesti vagyok. A Nagyvárad tér környéke a valódi otthonom, de csecsemőkoromtól fogva sokat voltam Szegeden a rokonoknál, és így félig szegedinek érzem magam.

– Kisgyermekként mi foglalkoztatta?

– Az, hogy forog-e valóban a Föld. Megnéztem, hol állok a szőnyeg mintájához képest, és jó magasra felugrottam, mert úgy gondoltam, ha forog, akkor amíg a levegőben vagyok, egy picit elfordul alattam, és nem ugyanoda fogok visszaérkezni. Így is lett.

– Kedvenc könyve?

– Hoimar von Ditfurth A világegyetem gyermekei. Ez egy nyugatnémet ismeretterjesztő könyv arról, hogy Földünk és a földi élet nem egyedülálló és elszigetelt világ a mindenségben, hanem szoros egységet alkot a legtágabb értelemben vett világegyetemmel, és anélkül nem is létezhetne. Következetes szemléletű, logikus szerkezetű írásmű.

– Milyen zenét szeret?

– Minden zenének nevezhető zenét szeretek. Kivételek: a magyar nóta és a katonazene.

– Példaképei voltak?

– Voltak. Robinson Crusoe, Tom Sawyer, Szörényi Levente, Paul McCartney, Fodor Ákos. Hirtelen és majdnem sorrendben ez jut eszembe.

– Kivel beszélgetne egy pohár bor mellett?

– Apámmal, aki 1973-ban ment el, és Orosz Barna barátommal, aki a nyolcvanas évek végén halt meg.

– Mindenkiben megbízik?

– Elsőre mindenkiben megbízom. A KFT már a kezdet kezdetén betiltott zenekarnak számított, nem szerepelhetett a nevünk az újságokban, nem koncertezhettünk a legfontosabb fellépőhelyeken. Ebből sikerült kitörnünk az 1981-es táncdalfesztiválon, de egészen a rendszerváltozásig megmaradt bennük az érzés, hogy szemmel tartanak minket.

Attól féltünk, hogy ez talán csak üldözési mánia, de időnként apró bizonyítékokra leltünk. Ma sem tudom biztosan, mi az igazság. Ha ez így volt, akkor vajon hány emberben bízhattam, akikben annyira nem kellett volna? Nem érdemes ezzel a kérdéssel így foglalkozni.

– Került már igazán kellemetlen helyzetbe? Itt az ideje, hogy el is mesélje!

– Talán elmondhatom, hogy egyszer óvodás koromban egy vérképző ital (vasbor) hatására rettentően gyors hasmenésem lett. Inkább nem mesélek többet a történetről, de rettentő botrány lett belőle.

Bornai Tibor.

– Milyen szakmát tanulna szívesen?

– Szívesen lennék etimológus, asztrofizikus, kvantumfizikus, kőműves, asztalos vagy filatelista.

– Gyűjt valamit?

– Kavicsokat gyűjtök és forgalmazok a világ minden tájáról és tájára. Visegrádról, a Duna partjáról viszem, és Amerikából meg Európa sok-sok pontjáról hozom. Én vagyok a Kavicsok Sorscsinálója.

– Szokott felesleges dolgokat vásárolni? Mondjon egy példát!

– Ó, marhapárizsit. Meg is eszem mindjárt, hogy ne halmozódjon.

– Kedvenc helye a világban?

– Szeged, a Tapolcai-medence és a Balaton.

– Magyarországon?

– Fonyód, ahol gyermekkoromban és Badacsony, ahol mostanában sokat tartózkodom, és úgy általában az élet meg a sok dalom képzelt és valós helyszíne, amit a Balatonról írtam. És az is foglalkoztat, hogy vajon sokakkal ellentétben miért nincs még nekem egy pici házikóm arrafelé, ahonnan egész nyáron bámulhatnám a tavat.

– Mi a kedvenc sportja?

– A kosárlabda, mely sportot magam is űztem elég sokáig.

– Az okostelefonja mely funkcióit használja?

– Telefonálás lehetőségével élek leginkább, és a fényképezés funkciót is kimerítően használom.

– Mennyi idő alatt rakja ki a Rubik-kockát?

– A háromszor hármast négy-öt perc alatt.

– Tapasztalata szerint mit tudnak külföldön a magyarokról?

– Változó. Mostanában inkább furcsaságokat, rosszakat is hallanak rólunk. Látom az arcokon, amikor a kérdésre azt felelem, magyar vagyok.

Bornai Tibor

Korunk reneszánsz embere a szövegírás, zeneszerzés, zongorázás mellett festőként, íróként és fordítóként tevékenykedik, és filmzenéket, betétdalokat komponál. Budapesten született, 1955-ben. Hatévesen ült le a zongora elé, énekesként először tizenöt évesen lépett fel. 1973-ban érettségizett, majd 1974-től kottagrafikusként dolgozott a Zeneműkiadó Vállalatnál. A Korlátolt Felelősségű Társaság névre keresztelt zenekar billentyűs-énekes-dalszerzőjeként 1981–1991 között vált országosan ismertté. Az 1981-es táncdalfesztiválon Bábu vagy című alternatív/újhullámos dalával a KFT azonnal széles körű ismertségre tett szert. Akkoriban az LGT előzenekaraként gyakran lépett fel a formáció, de saját klubot is létrehozott a fővárosi Almássy téren.

 

Ezek is érdekelhetnek