Kegyeletsértés hitelvesztéssel?

IGAZI SZENZÁCIÓRÓL sajnos nem számolhatok be Pruck Erika felperes által, a közismert nevén Terror Háza ellen kegyeleti jog megsértésének ügyében indított per harmadik felvonásáról. Egyelőre mindenki mondja a magáét, amit ezúttal három tanú vallomása színesített.

Ország-világSzücs Gábor2017. 12. 15. péntek2017. 12. 15.

Kép: Dózsa László plakát ami valójában Pruck Pál fiatalkori képe Nagy Lajos Király útja plakát falfestmény poszter 1956 szabadságharc 2017 12 02 Fotó: Kállai Márton

Kegyeletsértés hitelvesztéssel?
Dózsa László plakát ami valójában Pruck Pál fiatalkori képe Nagy Lajos Király útja plakát falfestmény poszter 1956 szabadságharc 2017 12 02 Fotó: Kállai Márton

Bizonyára ismerik a történetet: az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójára elárasztották az országot az új „nemzeti panteonba” emelt személyek arcképeivel. A tervek szerint ők személyesítették meg azokat a hősöket: nőket, férfiakat, fiatalokat és időseket, akik hitelesíthetik ’56 történetét. Csakhogy az egyik kép miatt, amelyen egy fiatal fiú látható a szétlőtt Budapesten bandukolva, vállán puskával, vita támadt. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, vagyis a kampányt szervező Terror Háza Múzeum szerint a képen Dózsa László színművész látható, az ő neve szerepelt nagybetűkkel a plakáton, ámde jelentkezett Pruck Pál lánya, hogy szerinte pedig az édesapja szerepel a fotón.

E vitát eldönteni gyürkőzött neki a Fővárosi Törvényszék, s mivel Pruck Pál meghalt, a per kegyeletijog-sértés megállapítására indult. (Az elhunyt személyéhez fűződő jog a személyiségi jog speciális területe, a meghalt személy emlékének megsértése miatt lehet pert indítani.) Ne hallgassuk el: ha kiderül, hogy tényleg Pruck látható a képen, akkor valószínűleg alaposan ki kell nyitnia pénztárcáját a Terror Házának. Pruckék egyelőre azt kérik, hogy a közalapítvány ismerje el, hogy a Pruck Pált ábrázoló 1956-os fénykép mellé tévesen Dózsa László nevét írták, fejezzék ki sajnálkozásukat, ezt hozzák nyilvánosságra, valamint, hogy a plakátokon szerepeljen helyesen a név.

Ám a Terror Háza nem hátrál, köti az ebet a karóhoz, gyaníthatóan saját tévedhetetlenségükbe vetett, megingathatatlan hitük miatt. Az 1956-os Intézet történelmi források és antropológiai jegyek – köztük Dózsa László és Pruck Pál arcának és fülformájának vizsgálata – alapján hiába bizonyította be, hogy a képen Pruck Pál szerepel; hiába, hogy Dózsa László is bejelentette: kegyeleti okokból lemond arról, hogy az ő neve szerepeljen a plakáton; és a közalapítvány tudós történésze, a képek kiválasztását és a végső döntést hozó Horváth Miklós professzor is hiába vonta vissza korábbi véleményét, közölve: a fotón valóban a gyerek Pruck Pál látható – a per zavartalanul folytatódik.

Az viszont most kiderült, miért is gondolták, hogy a képen a színművész látható. Úgy tűnik, ennek legalábbis két oka van. Az egyik: amikor eldöntötték, hogy a forradalom 60. évfordulójára elárasztják plakátokkal az országot, mindenhonnan kértek, és gyűjtöttek is eredeti fotókat. Ezeket két csoportra osztották: voltak ismert, vitathatatlan nevek és arcképek – ilyen például Mindszenty –, és voltak kevésbé ismert, vagyis kutatandó nevek és képek.

Dózsa László fotója – hogy úgy mondjam – már korábban „belakta” a Terror Házát, ismert volt: Dózsa ezzel a fotóval és az általa előadott történettel körbehaknizta az országot, vagyis ez kutatás nélkül került be ama bizonyos panteonba. Pontosabban annyi ellenőrzés történt, hogy megkérdezték: ő van-e a képen, mire Dózsa habozás nélkül felismerte magát… A másik ok – bár ezzel nem nagyon dicsekedtek a mostani tanúk – vélhetően elkerülte a figyelmüket: a forradalomról tudósító amerikai magazin, a Life közölte először ezt a fotót, és képaláírásában pontosan megjelölte a kisfiú nevét. Az eredeti szöveg: „On a man’s mission, Pal Pruck, 15, was one of the many brave teen-agers who fought in the revolution. (Ami magyarul annyit tesz: Az ember küldetése, Pruck Pál, 15 éves, az egyik olyan bátor tinédzser, aki a forradalomban harcolt.) Kicsit vicces, hogy az alperes kérte  e két sor hivatalos fordítását is, mire a bíró meghökkent: „Az intézet nem tudja megoldani ennek a mondatnak az értelmezését?”

Az alperesi ügyvéd válasza: „Nem az értelmezést nem tudjuk megoldani, csak a perjogi szabályok szerint kérjük a fordítást.” A mi értelmezésünk: időhúzásból fordíthatják nyugodtan akár urdu nyelvre is a szöveget, Pruck Pál a világ minden nyelvén Pruck Pál lesz, és nem Dózsa László…

A harmadik tárgyaláson részt vevő tanúk – valamennyien a Terror Háza Múzeum alkalmazottjai – vallomásait hallgatva úgy tűnik, talán már maguk sem hiszik, hogy Dózsát látják a képen. De ezt egyelőre még nem mondhatják ki, próbálják védeni az intézet álláspontját. Mindenesetre most úgy ért véget a per, hogy megkapták Pruck Pál lányától az édesapjáról megőrzött gyerekkori fotókat, hogy vizsgálják meg azokat az intézetben rendelkezésre álló technikával, s ha belátják, hogy tévedtek, amire 15 napjuk van, akkor véget érhet a per. Ha nem, folytatás január 27-én.

(Amikor megjelenik ez a cikk, a határidő még nem telt le, ha fordulat következik, természetesen értesítjük olvasóinkat.)
 

Ezek is érdekelhetnek