Két évszak marad?

A mérések kezdete óta az idei volt a legmelegebb június Magyarországon az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint. De nemcsak nálunk, a világ számos pontján mintha megbolondult volna az időjárás! Úgy érzékeljük, mintha évről évre egyre végletesebb lenne. Mi áll a jelenség hátterében? Mi okozza a problémát? Ezzel most már együtt kell élnünk?!

Ország-világSzijjártó Gabriella2021. 07. 23. péntek2021. 07. 23.

Kép: Budapest, 2021. június 22. Egy kisfiú játszik a szökőkútnál a kánikulában a Szabadság téren 2021. június 22-én. Az országos tisztifőorvos harmadfokú hőségriadót rendelt el a kánikula miatt. MTI/Bruzák Noémi, Fotó: Bruzák Noémi

Két évszak marad?
Budapest, 2021. június 22. Egy kisfiú játszik a szökőkútnál a kánikulában a Szabadság téren 2021. június 22-én. Az országos tisztifőorvos harmadfokú hőségriadót rendelt el a kánikula miatt. MTI/Bruzák Noémi
Fotó: Bruzák Noémi

Hetek óta vezető hír a szélsőséges időjárás. Olyan ez a nyár, mint a forgószél: villámgyors váltással egyszer hőségriadó figyelmeztet a tikkasztó kánikulára, másszor meg extrém mennyiségű esők és golflabdányi jégdarabok mossák el a nyaralókat meg a termést. A ma esti híradókat (a cikk írásakor, vasárnap) épp nem az országos napi melegrekordok, hanem a felhőszakadások uralták: például Egerben cseresznye nagyságú jég potyogott; leszakadt az ég Győrben; a Tiszántúlon a zivatar házakat és ültetvényeket tarolt le…

Volt egyszer egy hasznos gyakorlat Az erdőtüzek számának emelkedésében többféle folyamat is szerepet játszik, a globális felmelegedésen túl. Fontos kiváltó ok az, hogy a természetvédelmi területeken mindenhol megszűnt az az erdészeti gyakorlat, hogy a tűzveszélyt növelő elpusztult fákat, a feleslegesnek ítélt cserjeszintet, az elhalt biomasszát célzatosan összegyűjtsék, és ezzel is csökkentsék a betegségek terjedését, valamint az erdőtűz kialakulásának a veszélyét.

Van okunk aggódni az időjárási szélsőségek miatt? Sajnos van – mondta el véleményét lapunknak Németh Lajos meteorológus. Az elmúlt évszázadok során számtalan végletes időjárást jegyeztek fel a krónikák világszerte, de kétségkívül sokkal kevesebbet. Az utóbbi néhány évben megszaporodtak a szélsőségek, a változékonyság állandósult.

Külföldi kitekintő

Biztosan sokan emlékeznek a világsajtót bejáró fotókra a behavazott sivatagi dűnékről – most viszont inkább a másik véglet ad beszédtémát. Nemcsak nálunk, mostanság többek között Kanadában, Finnországban és a sarkkör közelében is extrém meleget mutatnak a hőmérők. A lappföldi Kevóban minap 33,6 Celsius-fokig emelkedett a hőmérő higanyszála, amire 1914 óta nem volt példa, akkor 34,7 fokos hőséget jegyeztek fel. A rendszeres mérések kezdete, 1844 óta nem volt még olyan forró a június Finnországban, mint az idén a finn országos meteorológiai szolgálat jelentése szerint. Egymás utáni napokon dőlt meg a Kanada területén valaha mért legmagasabb hőmérséklet. Az utolsó júniusi hétvégén, vasárnap az ország nyugati tartományában, Brit Columbiában összesen több mint 40 hőmérsékleti rekord íródott újra – adta hírül Szabó Bea meteorológus az idokep.hu-n. A rendkívüli hőség a következő héten sem mérséklődött, hétfőn, majd kedden is újabb országos abszolút melegrekordokat regisztráltak. A csúcsot mind a három napon Lyt­ton település döntötte meg, úgyhogy az 1937-ben mért 45 fokos rekord után az új listavezető: 49,6 fok. Mindeközben a tíz m­a­gyar­országnyi területű, 5,1 millió lakosú tartományban erdőtüzek tombolnak…

„Az egyetemen több mint negyven esztendővel ezelőtt azt tanultam, hogy Magyarországon évente legfeljebb egy tornádó fordul elő – most egy évben egy tucat szinte természetessé vált, nemigen kapjuk fel rá a fejünket. Lassan eltűnik a négy évszakos ciklikusság is, a kisgyermekek jóformán csak könyvekben látnak havat. Az még aggasztóbb, hogy nem tudni, ennek a folyamatnak hol a vége.„

Valencia Malvarrosa nevű tengerparti strandján július 4-én 40 fok fölött járt a hőmérséklet. Fotó: MTI,EPA,EFE,Kai Försterling

A 71 éves meteorológus beismerte: fiatal korában sokáig nem hitt a globális felmelegedésben. ”De a számokkal nem lehet vitatkozni, a melegedés tagadhatatlan: nap­jainkban az egész Földre nézve egy fokkal melegebb a légkör, mint száz évvel ezelőtt. Ma már, a műholdak korában, feketén-fehéren követhető, hogy az északi és a déli féltekén lévő sarki jégtakaró egyre gyorsabban olvad, zsugorodik, gleccserek tűnnek el.

Hogy ez miért tragédia? Ennek az állandó jégtakarónak elsősorban az a szerepe, hogy a napsugárzás jelentős részét, körülbelül 90 százalékát visszaverje. Ha kisebb a jégfelület, kevesebb napsugarat képes visszaverni – vagyis melegszik a légkör. A többi napsugarat a víz nyeli el, ezáltal az óceánok melegszenek – a melegebb víztől pedig még inkább olvad a jég, emelkedik a tengerszint. Ördögi kör!„

Trópusi levegő Kanada fölött?!

A kanadai extrém klímahelyzetben az a szomorú, hogy a hideg mérsékelt és a sarkköri körülmények között sok ezer év alatt kialakult hatalmas boreális (sarkkörhöz közeli) erdőségek nem adaptálódtak ehhez a forrósághoz, a túlélés ökológiai repertoárjában nem szerepel az erdőtüzekhez való olyan erőteljes alkalmazkodás, ami kulcseleme az erdők túlélésének Észak-Amerika mediterrán és szubtrópusi területein vagy éppen Dél-Európában – magyarázza dr. Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője a honlapjukon. Ráadásul az északi boreális erdőkre jellemző lassú lebomlási folyamatok miatt rengeteg szerves szén található a talaj felső rétegében raktározott formában, ami szintén a tűz martalékává válhat. Komolyan aggódhatunk tehát azért, hogy ezek az erdők vajon képesek lesznek-e valaha önerőből megújulni… Májusban Szibériában voltak kiterjedt erdőtüzek az évszakhoz képest 20 fokkal melegebb időben. A szakemberek szerint mindez annak az eredménye, hogy az északi magas nyomású öv hideg levegője nagy mennyiségű trópusi meleg levegőt ejtett csapdába az adott terület fölött – ezt nevezik hőhuroknak vagy hődómnak –, ami extrém erősségű viharokat „szült”, akár napi 12 ezer villámcsapással; ezek generálták az erdőtüzeket. Erdőtűz pusztított a kaliforniai Plumas Nemzeti Parkban július 8-án. Fotó: MTI,AP,Noah Berger Jogosan merülhet fel a kérdés: mégis hogyan került trópusi levegő Kanada fölé?! A magyarázat az, hogy az utóbbi évtizedben átalakult a nagy földi légkörzés, melynek részeként fokozatosan megszűnt a nyugati szelek dominanciája az északi félteke Ráktérítő fölötti térségében. Ezért egyre gyakrabban törhet be északról az extrém sarki hideg, délről pedig az extrém trópusi meleg. És ahogy a tények mutatják, maguk a frontbetörések is egyre erősödnek. Ezer kilométereket tehetnek meg, és az Egyenlítőtől eljuthatnak akár a sarkkörön túlra és fordított irányba is.

Hőmérsékleti végleteink

- Magyarországon 2007. július 20-án Kiskunhalason mérték az abszolút maximum-hőmérsékletet: 41,9 fokot.

- Az abszolút minimumot pedig 1940. február 16-án Miskolc-Görömbölytapolcán: –35 fo­kot.

- 1962–63 telén tartott ki a leghosszabb ideig a balatoni jégpáncél: 110 napig!

Ezek is érdekelhetnek