Közlekedjünk duplaannyi figyelemmel!

Negyvenöt évvel ezelőtt az új előírások ismeretanyagából nem írtak elő vizsgakötelezettséget a már régebben jogosítványt szerzett járművezetőknek, de jól felfogott érdekből bárki részt vehetett önkéntes tanfolyamon és elméleti vizsgán. 1975-ben tették kötelezővé az első ülések biztonsági öveinek használatát, s rendelkeztek arról is, hogy elöl 6 éven aluli gyerekeknek nem szabad utazniuk.

A főbb jár­mű-kategóriákra vonatkozó se­bességhatárok 2001. május 1-jé­től érvényesek, és a lakott területen belül azóta kell használni a biztonsági övet a személygépkocsi hátsó ülésein ülőknek is. A KRESZ legutóbb tavaly júliusban módosult: külön tájékoztató táblát kaptak a templomok, továbbá a kiemelt sporteseményeket kiszolgáló – megfelelő matricával ellátott – járművek a buszsávban is halad­hatnak.

A KRESZ tisztelete részünkről esélyt ad arra, hogy A-ból B-be baj nélkül eljussunk. Abszolút garancia nincs, hiszen a többieknek is hozzánk hasonlóan kellene viselked­niük.

A bizalmi elv – miszerint feltételezhetjük, hogy valamennyi közlekedő ismeri és betartja a szabályokat – mellé ajánlom egyéni továbbfejlesztésemet: ne bízz meg automatikusan senkiben, s jól teszed, ha állandóan résen vagy és szüntelenül kitalálod a szándékait. (E saját védelmi rendszerem a közlekedési túlélőtúra lényege.)

Önértékelés A KRESZ-ismeretekről az OTP Mobil és Pető Attila közlekedési szakértő közösen készített felmérést. Kiderült, hogy a megkérdezettek csupán a feltett kérdések felét tudták helyesen megválaszolni. Amikor azt tudakolták tőlük, hogy milyen osztályzatra értékelik a KRESZ-tudásukat, több mint a kétharmaduk négyes vagy ötös jegyet adott magának.

Habár csak négy nagyvárosunkban járnak villamosok, a velük való találkozás és elsőbbségadás esetei kimerítő részletességgel szerepelnek a KRESZ-oktatáson és a vizsgán is.

Ezzel szemben, ha lovas kocsival randevúzunk, a képzésből fakadóan csak kevesen tudjuk, hogyan érdemes viselkedni. S nem is annyira a hajtó miatt: a bakon ülőnek az A1 alkategóriára érvényesített vezetői engedéllyel kell rendelkeznie. A ló persze már bonyolultabb eset, hiszen alapvetően nem az országútra született, tehát nekünk kell nagy körültekintéssel eljárnunk.

Mivel az állat bármikor megriadhat, előzéskor tartsunk minél nagyobb oldaltávolságot, s kellőképpen csökkentsük a sebességünket. A lovas kocsi kanyarodása kényes művelet, mindig nagyon figyeljünk a hajtó karjelzéseire.

Szembejőve pedig széles mozdulatokkal jelezheti, hogy a lova ijedős, ezért lassítsunk, és semmiképpen se dudáljunk rá a fogatra.

A www.bringamania.hu oldalon egy felmérés eredményeiből kiderül, hogy a kerékpárosok körében sok a bizonytalanság a járda, a közös gyalog- és kerékpárutak, az autóbuszsáv használatában. Sokan szabályosnak vélik a hátsó villogó piros fényforrást, pedig a KRESZ a folyamatos fényt írja elő.

Az sem köztudott, hogy csak lakott területen kívül, korlátozott látási viszonyok között kötelező a fényvisszaverő ruházat viselése.

S végül egy fővárosi hír: „Mintagyalogosok járták az utcákat. A szakvizsgával és magas fizetéssel rendelkező mintagyalogosok egész nap sétáltak a városban, precízen betartva a közlekedési szabályokat. Ha másvalaki átszaladt a piroson vagy nem a zebrán kelt át, azt rövid időre félreállították, és kioktatták a helyes közlekedés szabályairól.”

Történt pedig mindez 1934-ben, a finn fővárosban, Helsinkiben…