Különös párosok – a zseni és a felesége

Drágám, te zseni vagy! – mondogatja a szerelmes nő. Azok a feleségek azonban, akik valóban egy zsenihez kötötték az életüket, nehéz feladatra vállalkoztak. Hogyan álltak helyt Stephen Hawking vagy Albert Einstein házastársai? Vajon miért mondta Károlyi Amy, hogy a zsenit nem lehet megnevelni?

Ország-világPalágyi Edit2021. 03. 05. péntek2021. 03. 05.
Különös párosok – a zseni és a felesége

Albert Einstein tudósként Nobel-díjat érdemelt, de férjként nem volt mintaszerű. Első felesége, a matematikus és fizikus Mileva Maric megtapasztalhatta, milyen önző egy géniusz. Miután kezdett megkopni az 1903-ban kötött házasságuk, amelyből két fiú született, a tudós házasok úgy döntöttek, hogy észszerűségből mégis együtt maradnak.

Ekkor ­Einstein lefektette a maga szabályait, s hosszú listát írt arról, mit kell tennie élete párjának, ha mellette akar lehorgonyozni. Eszerint a nőnek gondoskodni illett arról, hogy férje ruhája rendben legyen, hogy a szobáját rendszeresen takarítsák, hogy a nap három étkezését a maga kis kuckójában költhesse el.

Viszont Mileva nem számíthatott rá, hogy együtt járjanak társaságba vagy utazni, miként az intimitás iránti igényéről is le kellett mondania. A párja szobáját azonnal és tiltakozás nélkül el kellett hagynia, ha erre felszólítást kapott. Sőt, e rideg szabályok miatt nem is panaszkodhatott. Ezek után nem csoda, hogy az asszony elköltözött melegszívűnek nem nevezhető társától.

Albert Einstein. Forrás: Szabad Föld Archívum

A válási egyezségben leszögezték: ha Einstein Nobel-díjat kapna, annak összegét megkapja a feleség a gyermekei érdekében. Ebben az egyben szerencséje volt a nőnek: 1921-ben valóban megítélték e rangos díjat a volt férjének, s ő állta a szavát.

Stephen Hawking, az angol elméleti fizikus azon természettudósok közé tartozott, akiket a hétköznapi emberek is ismertek. Az iskolában az osztálytársai Einsteinnek becézték kimagasló képességei miatt. Tolószékben ült, szavai szerint élete kétharmadát a halál árnyékában töltötte gyógyíthatatlan betegsége miatt.

Egy róla forgatott dokumentumfilm szerint csak 2-3 évet jósoltak neki. Ennek dacára szerelmes lett, családot alapított. A felesége, Jane Hawking már ak­kor sejtette, hogy nem számíthat szokásos mézeshetekre, amikor kiderült: a nászútjukat egy fizikakonferenciára tervezte az ifjú férj.

Lucy Hawking, a tudós lánya. Szülei 25 évig éltek együtt – a rossz nyelvek szerint a tudós az univerzumot értette, de a nőket nem. Fotó: AFP

Később sem volt könnyű vele élni, hiszen miközben az univerzum és az ősrobbanás nagy kérdésein gondolkodott, Wagner zenéjét hallgatta, mégpedig olyan hangosan, hogy a nejét kis híján az őrületbe kergette vele. Hawking elméje egyre nagyobb teljesítményekre volt képes, ám a teste hanyatlott. Élete azonban még tartogatott meglepetéseket: miután három évtized után elvált első feleségétől, megkérte az egyik ápolónője kezét, s ő igent mondott.

Picasso nőügyei legendásak voltak, alaposan megkínozta azokat, akik beleszerettek. „Kultusz lett, istenítik, de az istenek általában nagyon kegyetlenek. Pablo nem volt gonosz, inkább kegyetlen. Mint egy gyerek, pillangó szár­nyait tépkedi” – írja egyik társa, Françoise Gilot.

Ő volt az a nő, aki megharcolt a festővel, és végül volt ereje elhagyni őt. Mi több, könyvet is írt ezzel a címmel: Életem Picassóval. Ebben leszedi a keresztvizet a világhírű festőről.

Françoise Gilot azon hét nő közé tartozott, akik jelentős befolyást gyakoroltak Picassóra. Fotó: AFP

A költő Weöres Sándor esetében is bele kellett törődnie a nejének, Károlyi Amynak, hogy neki kell alkalmazkodnia. Ahogy a költőnő megállapította: „A zsenit átnevelni nem lehet. Szoktatni se nagyon.” Sanyika – így becézték a barátai – mértéktelenül ivott, s olyankor kiszámíthatatlan, agresszív lett.

A poéta állítólag egy római utazáson írásba adta a feleségének, hogy nem alkoholizál többet, de csak hellyel-közzel tartotta magát az ígéretéhez. Mégis elválaszthatatlan társak voltak. A költőtársak szerint kapcsolatuk furcsasága volt, hogy Weöres úgy tartott a párjától, mintha az édesanyja volna.

Nemcsak Weöres Sándor volt zseniális és kivételes, hanem felesége, Károlyi Amy is. Fotó: Fortepan, Németh László Társaság

Akadnak – igaz, elvétve – jó példák is. Teller Ede, az atomfizikus kijelentette: „Én nem vagyok zseni, csak az emberiség 98 százaléka idióta, ezért azt a 2 százalékot, aki normális, kikiáltják zseninek.” Ennek ellenére nagy koponyának tartották, és igen nagy befolyásra is szert tett.

„Én hiszek a fejemben és hiszek a szívemben. Hiszem, hogy együtt tudnak működni” – vallotta, s nap mint nap ezt gyakorolta. Feleségét, Harkányi Mária Augusztát tizenöt évesen ismerte meg. Kezdetben csak segített a lánynak a matematikában, majd úgy összemelegedtek, hogy harmonikus házasságuk egész életükben kitartott, miközben munkatársak is voltak. Ő volt a zseni, aki erősítette a szabályt.