Lehet drágább, ha jobb

Örök kérdés, hogy a kereslet és kínálat rendszerében mi az, ami elvárt, és mi az, ami teljesülhet, de Koji László szerint Magyarország lemaradásban van, amit az elkövetkező 15 évben a felmerülő új igényeket kiszolgálva kellene behozni. Az ÉVOSZ javaslatokat is kidolgozott arra vonatkozóan, hogyan lehetne előbbre jutni. Úgy vélik, hogy az EU-támogatások mértéke 2020 után várhatóan csökkeni fog, így az ennek következtében várható változás csak akkor nem okoz majd gondot a magyar gazdaságnak, ha 2020-ig jelentős építés-beruházási vonzatú gazdaságfejlesztést végeznek. A növekedés az elmúlt években az ÉVOSZ tanulmánya szerint is érezhető volt, hiszen az építőipar 2017-es teljesítménye elérte a 2,494 milliárd forintot, és ez az eredmény mintegy 30 százalékkal meghaladta a 2016-os évet. Ebben szerepet játszottak az ország rendelkezésére álló uniós források, a bruttó nemzeti össztermék 4,2 százalékos bővülése, a lakásépítési finanszírozások, valamint a kormány lakásépítést ösztönző programjai. Az építőipar teljesítménye 2018-ban folyóáron már a 3,300 milliárd forintot is elérte.

S bár a kormány 2019. december 31-i határidővel lezárta a kedvezményes forgalmi adóval működő lakásépítési programot, az ÉVOSZ olyan kompenzációs javaslatot dolgozott ki, amellyel lehetővé vált, hogy a 2018. november 1-jén építési engedéllyel, bejelentéssel rendelkező új építésű lakóingatlanok 2023. december 31-ig ötszázalékos áfával fejezhetők be. Az ingatlanpiaci szereplők azzal is számolnak, hogy a szektorban jelentős lesz az árdrágulás mértéke, az alapanyagoktól kezdve a munkaerőn át a négyzetméterárakig, de egyetértenek abban, hogy ha mindez minőségibb kivitelezéssel és alacsonyabb üzemeltetési költségekkel jár, akkor ezt a drágulást a piac jó eséllyel tolerálni fogja.

KÁLLAI MÁRTON FELVÉTELE