Lezser koccantással

Jövőre lesz fél évszázada, hogy az amerikai űrkomp leszállt a Holdon a Nyugalom Tengerére. Neil Armstrong parancsnok, az első ember, aki az égitestre tette a lábát, így szólt: „Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek”. Ami e sorok írójával megesett, azt meg úgy lehetne összefoglalni: „Kis mozdulat a tolvajnak, de hatalmas gond a kárvallottnak”.

Ország-világBudai Horváth József2018. 11. 02. péntek2018. 11. 02.
Lezser koccantással

Az autós örül, mert a város dzsungelében oly szerencsés, hogy a társasház zárt udvarán parkolhat a kocsijával. Igaz – miként másoknak is –, hasogatták már fel a gumiját, de a tettes nyilvánvalóan valamelyik lakótárs lehetett, akit ismeretlen okból a bosszúvágy hajtott.

Az autós kiheveri a sokkot, és örül tovább. Aztán az egyik verőfényes reggel odaballag a kocsijához, nyitja a csomagtartót, hogy betegye a táskáját, és elképesztő összevisszaságot talál. Tamáskodik, vajon tegnap este ennyire rodeózott volna a hazafele úton? Nem, nem. S ekkor meglátja a valódi bajt: egy hívatlan éjszakai látogató bejutott az utastérbe. Ehhez pedig betörte a bal első ajtó ablaküvegét.

Telefon a rendőrségre. Jönnek a helyszínelők, kérdezik, mit vittek el, a lista nem túl hosszú: gumiszőnyegek, elemlámpa, napszemüveg, CD-k, némi aprópénz. A zsaruk nyomokat keresnek, sok nem lesz, mert a tolvaj kesztyűt viselt, egyébként pedig az utca felőli kapun mászhatott be. Két és fél órán át dolgoznak, a rögzített bizonyítékokat nyolc zacskóba zárják, az autós tanúként szignálja, elkészítik az elektronikus jegyzőkönyvet. Mivel azt a tableten nem lehet aláírni, kérik, az autós másnap reggel fáradjon be a kapitányságra. Az autós szolgálatkészen odamegy, de jegyzőkönyv sehol, mondják, majd értesítik – dokumentum azóta se érkezett.

Telefon a szervizbe. Tessék bejelenteni a biztosítónál, utána várjuk a műhelyben. Rohanás a biztosítóba, mi a teendő? Egyeztessen időpontot a kárbecslővel, aki amúgy nagyon elfoglalt. Az autós mondja, lényegében nyitva van a kocsija, amíg nem lesz kész az ablak, használni se tudja.

Akkor tessék a szervizt megkérdezni, vállalják-e az ügyintézést.

Telefon a szervizbe, igen, vállalják, az autós előre hálálkodik. Irány a munkafelvétel, indul az ablaküveg megrendelése, a cascós papírok kitöltése. Az autós örül, a kocsija immár a zárt műhelyben dekkol az elkészültéig. Tényleg, ez mikorra várható? Legfeljebb 48 óra, ígérik. Ez a nap egyébként már eltelt a szaladgálással.

Másnap telefon a szervizből: sajnos a műanyag ablakkeretet is javíthatatlanra feszegette a tolvaj, a gumitömítést is ki kell cserélni, ami újabb várakozást jelent. Negyednap hozzáfognak a javításnak, az ötödiken lehet menni a kocsiért. A számla sok tízezer forint, szíveskedjék kifizetni. A biztosító eddig még nem reagált a bejelentésre, de azért előbb-utóbb fog.

Eltelik egy hónap, az autós hívja a biztosítót, mi a helyzet. Sajnos a személyiségi jogok védelme miatt nem adhatnak információt (személyesen sem), de kap egy telefonszámot, ahol válaszolnak a kérdéseire. Megtudja, hogy az ügyintézés határideje 90 nap, addig kell megérkeznie a kártérítésnek, amiből persze már lejött az önrész és az avulás. Az autós pedig vár a pénzére.

A piti tolvaj éjszaka fogta a követ, a téglát, a kalapácsot, a vasrudat, vagy ki tudja, mit, és egyetlen kecses mozdulattal millió darabra törte az autó ablaküvegét. Ezt-azt összekotort, majd eliszkolt. Az autós ezért minden kocsiba valót hátizsákba pakolt, azt este haza-, reggel meg visszahurcolja, miközben félve közelít a kocsijához, ép-e minden ablaküvege. S fohászkodik: kapják el a tolvajt, hogy utána egy ideig mindenki nyugodtabban alhasson. Mígnem valamelyik kapcabetyár valahol szintúgy átmászik a kerítésen…

FOTÓ: SHUTTERSTOCK

 

Ezek is érdekelhetnek