Megélni a gyerekkori álmokat

Mányik Richárd a NEO Magyar Segítőkutya Közhasznú Egyesület elnöke Képkocka-sorozatunk mostani vendége.

Ország-világVarga Attila2020. 04. 30. csütörtök2020. 04. 30.
Megélni a gyerekkori álmokat

– Milyen a viszonya a születési helyével, településével?

– Nyíregyházán születtem, nagyon korán elköltöztünk a városból, de a nagyszüleim révén sokat jártunk vissza nyaralni. Jelenleg munkám kapcsán is rendszeresen megfordulok ott. Kellemes érzés vissza-visszajárni.

– Kisgyermekként mi foglalkoztatta?

– A kutyák és az autók. Autóversenyző akartam lenni, végül is közlekedésgépész lettem. Tizenhét évesen, szakközépiskolás koromban utasként sérültem meg egy autóbalesetben. Gerincvelő-sérülés, műtét, kerekes szék, rehabilitáció, újra járástanulás…

A hosszú műtét és rehabilitációs idő miatt végül csak estin tudtam befejezni a tanulmányaimat, így más végzettségem lett, mint amit eredetileg a nappalin elkezdtem. Utána állapotromlás és sok műtét következett, egyik külföldi rehabilitációs utam során találkoztam egy kerekes székes személy mellett dolgozó segítőkutyával.

Ez teljesen fellelkesített, és megtaláltam a másik gyerekkori célomat, a kutyázást. A segítőkutyák képzése révén sikerült túljutnom a fokozatos állapotromlásom negatív élményén. Egy egyesületben kollégáimmal segítőkutyákat képzünk mozgás- és hallássérülteknek, autizmusban vagy ételallergiában (glutén vagy mogyoró) érintettek számára. Úgy tudok segíteni másoknak, hogy közben kutyákkal foglalkozom, tehát gyerekkori álmomat élhetem!

– Kedvenc könyve?

– Régi gyerekkori kedvenc Adrian Mole titkos naplója, jelenleg Richard Morgan Valós halál cyberpunkregénye és Barabási Albert-Lászlótól A képlet könyve.

– Milyen zenét szeret?

– Nem vagyok zeneileg szofisztikált, de mondjuk a ska punk stílus, az bejön.

– Példaképei voltak?

– Persze. Gyerekkori olvasmányok főhősei, majd a hétköznapi életből... Egyik rehabilitá­ciós időszakom alatt egy sráccal feküdtem egy szobában több hónapig. Előadta a saját elméletét, hogy ne várakozzak a gyógyulásra, hogy majd egyszer csak újra felállok a kerekes székből, ne várjak az orvosi technológia fejlődésére, addig is éljek és csináljam azt, amit szeretnék.

Hittem neki. Elkezdtem kutyázni, és megtaláltam az utamat. Évekkel később jöttem rá, hogy aki mindezt tanította nekem, ő sajnos nem tudta a saját bölcsességét megfogadni, és nem találta meg a saját útját. Alkoholba fojtotta keserűségét és meghalt.

– Kivel beszélgetne egy pohár bor mellett?

– A hitet adó barátommal.

– Mindenkiben megbízik?

– Idealista vagyok, és igen, nagyon könnyen megbízom az emberekben.

– Került már igazán kellemetlen helyzetbe? Itt az ideje, hogy el is mesélje!

– Balesetem után egyik ismerősöm szülőjével találkoztam, aki sajnálva ezt mondta nekem: „De kár érted, mi lehetett volna belőled!” Kerekes székemből néztem fel rá, és azt gondoltam: de hiszen nekem ezután is valakinek kell lennem!

Évekkel később újra találkoztunk, amikor már lett segítőkutyám, és az okos kutyámról kezdve a beszélgetést, gyorsan eljutottunk, hogy nekem mit is okozott a sérülés, milyen változásokat. Azokról a személyes dolgokról tudtunk beszélgetni a kutya okán, amikről korábban nem voltunk képesek.

A kutyák a maguk szótlanságával sokszor többet el tudnak érni, mint mi, emberek a szavainkkal, amikből könnyen tabu falakat húzunk egymás közé.

– Milyen szakmát tanulna szívesen?

– Mostanában, kényszerűségből ugyan, de elkezdtem gasztroka­lan­dorkodni. A 18 éves fiammal élünk kettesben, vagyis plusz 3 kutyánkkal együtt ötösben. Így sosincs elrontott főztöm, csak rosszul megválasztott célcsoportom.

Ha nem sikerül egy recept alapján az ételt jól elkészíteni, a kutyáim úgyis hatalmas örömmel veszik kedveskedésemet. Viccet félretéve, tényleg jó érzés jót alkotni, és ezt a készségemet szívesen továbbfejleszteném, ha úgy adódna.

– Gyűjt valamit?

– Kimondottan nem, de azért kutyás nyakörvekből, pórázokból, játékokból sokkal több van, mint a szükséges, és ez már talán az a kategória.

Mányik Richárd és kutyája.

– Kedvenc helye a világban?

– A kempingek, főleg, ha tengerpartiak.

– Magyarországon?

– Révfülöp, Napfény Kemping.

– Mi jut eszébe a Balatonról?

– Szerelem, nyár, boldogság! 18 éve, a gyermekem megszületése óta minden évben ott nyaraltunk…

– Mi a kedvenc sportja?

– Agility (akadályfutás kutyáknak), ha kutyás sport és rali, ha autós.

– Az okostelefonja mely funkcióit használja?

– Közösségi média, fényképező.

– Mennyi idő alatt rakja ki a Rubik-kockát?

– Alkotóelemeire szétpattintva... barkácsolós megoldással legfeljebb.

– Tapasztalata szerint mit tudnak külföldön a magyarokról?

– Különlegesek vagyunk, jelentsen ez jót vagy rosszat.

A NEO Magyar Segítőkutya Közhasznú Egyesület egyik fő célja a fogyatékossággal élő emberek érdekképviselete és társadalmi beilleszkedésének elősegítése speciálisan képzett segítőkutyákkal. Munkatársaik nagy része érintett, négylábú segítőtárssal rendelkező szakember (habilitációs kutyakiképző, gyógypedagógus, szociológus, pszichológus). 2011 óta csaknem ötven vizsgázott segítőkutyát képeztek ki, 243 bemutatót tartottak és mintegy kétszáz szemlélet-formáló foglalkozást tartottak óvodákban, iskolákban.

 

Ezek is érdekelhetnek