Merre tovább, bortermelők?

Erdély híres ménesi borvi­dékén mintegy 3700 hektár szőlőt művelnek a gazdák. A Partium déli részén található vidék legjelentősebb pincészete Balla Gézáé, akinek opálosi birtokán jártunk.

Ország-világMakkay József2020. 09. 28. hétfő2020. 09. 28.

Kép: Alsónémedi, 2017. március 9. Balla Géza borász, a Sapientia Tudományegyetem Kertészeti Kar Szőlészeti és Borászati Tanszékének vezetője kóstol a CBA 2017-es borversenyén a cég alsónémedi logisztikai központjában 2017. március 9-én. A Magyar Bor Akadémia védnökségével zajló versenyen 121 borászat 888 borát értékelik. MTI Fotó: Kovács Tamás, Fotó: Kovács Tamás

Balla Géza
Alsónémedi, 2017. március 9. Balla Géza borász, a Sapientia Tudományegyetem Kertészeti Kar Szőlészeti és Borászati Tanszékének vezetője kóstol a CBA 2017-es borversenyén a cég alsónémedi logisztikai központjában 2017. március 9-én. A Magyar Bor Akadémia védnökségével zajló versenyen 121 borászat 888 borát értékelik. MTI Fotó: Kovács Tamás
Fotó: Kovács Tamás

Javában tart a szüret a ménesi borvidék legismertebb szőlősgazdájánál, Balla Gézánál. Az Arad megyei Opáloson 124 hektáron termelő agrárvállalkozó augusztus utolsó hetében kezdte el a szüretet, a tíz évvel korábbi időszakhoz képest két-három héttel hamarabb. Először a pezsgő készítésére alkalmas borok alapanyagát gyűjtik, főleg a magyarádi mustos fehér ­fajtát.

Öt éve foglalkoznak pezsgőkészítéssel, de nyilván az Arad-hegyaljai borvidék nem erről híres, hanem testes, markáns vörösborairól. A Balla-birtok 78 százaléka kékszőlő, elsősorban kadarka, feketeleányka és kékfrankos. Vendéglátónk szerint a ménesi vörösbor titka a helyi klíma és a vas-oxidban gazdag erdélyi barnatalaj.

A borászatból 2003-ban doktorált szakember – aki a Sa­pien­tia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karán szőlészetet és borászatot oktat – úgy látja, a korai szüret nem ront a szőlő és a bor minőségén. A ménesi borvidék védjegyeként ismert vörösborok idén a 15 alkoholfokot is meghaladják.

A koronavírus-járvány gazdasági hatásai a borászokat sem kímélik, a környék kisebb pincészeteiben – melyek főleg lédig árulják bo­raikat – nagy eladatlan készletek gyűltek fel, így tárolókapacitás híján a bor lepárlására kényszerülnek. De az évente 600-700 ezer palacknyi bort forgalmazó Balla Pincészetet sem kerüli el a borpiac zsugorodása.

– A szőlősgazdák nem tudják, mit hoz a holnap. A bor nem alapvető élelmiszer, amit feltétlenül meg kell vásárolni. A borászok a túlélésen törik a fejüket, mindenki a kivezető utakat keresi – magyarázza Balla Géza. Az opálosi agrárvállalkozó azért van kicsit könnyebb helyzetben, mert egy-két évvel ezelőtt már elkezdett kísérletezni az olcsóbb borok előállításával.

Mint mondja, ez nem megy a minőség rovására, hiszen hektáronként legfentebb 70-80 mázsa szőlőt szüretelnek, ami nem igazán teszi lehetővé az olcsó borok készítését. Az újítás, az új fogyasztói rétegek megcélozása frizanté jellegű fehér- vagy rozéborokkal történik, de könnyedebb és olcsóbb vörösborokat is piacra dobnak. Ez némiképp ellensúlyozza a pincészet hagyományos forgalmának visszaesését.

Balla Géza 1999 óta működő pincészetének célja, hogy az őseink által jól ismert ménesi borvidék felhozatalát az anyaországi fogyasztókkal is megismertesse. A legendák szerint a borvidék Gizella királynőnk nevéhez köthető, és a XI. századtól a ménesi borok elismertsége töretlen. Ebbe a mintegy ezeréves időszakba a kommunizmus ötven esztendeje rontott bele.

A környék legnagyobb állami mezőgazdasági vállalatának vezetőjeként a rendszerváltás utáni években éppen az a Balla Géza „vezényelte le” a szőlőbirtokok visszaszolgáltatását a jogos tulajdonosoknak, aki 2018-ban elnyerte az Év Bortermelője címet Magyarországon.

Ezek is érdekelhetnek