Óvakodjunk a szúnyogoktól!

RÉGEN JELENTEK MEG ilyen korán és ennyire nagy számban a vérszívó rovarok, de érdemes mindet komolyan venni!

Ország-világohgy2018. 05. 18. péntek2018. 05. 18.

Kép: repülés szúnyogírtás légifotó százhalombatta olajfinomító mol 2009 09 19 Fotó: Kállai Márton

Óvakodjunk a szúnyogoktól!
repülés szúnyogírtás légifotó százhalombatta olajfinomító mol 2009 09 19 Fotó: Kállai Márton

A júliusi meleget idéző napok remek feltételeket teremtettek a különféle szúnyogfajok szaporodásához, az őshonos fajoknak éppúgy, mint a féltucatnyi idegennek is. Az utóbbiakkal van a legtöbb gond, illetve ezek okozhatnak nagyobb bajt. Az itthoni fajok támadása sem kellemes – csíp, idegesítően döng, a csípés helye napokig viszket –, de ez még hagyján. Számos új idegen faj viszont a laikus számára ismeretlen betegségeket terjeszthet – mi pedig nem is tudunk a velük terjedhető vírusokról, férgekről, egysejtűekről, amelyek főként trópusi és távol-keleti vidékek nyavalyáit hordozzák. 

A hazai szúnyogokhoz hasonlít méretben és mintázatban is a koreai szúnyog, melynek megtelepedését és terjedését pécsi kutatók fedték fel az utóbbi években. A faj kibírta a két évvel ezelőtti nagyon hideg telet is. Olyan súlyos betegségeket terjeszt, mint a szív- és bőrférgesség és a japán-B encephalitis. Ez utóbbi a nyugat-nílusi lázhoz hasonlító, vírus okozta kór, ami fejfájással, lázzal, hányással, szédüléssel, görccsel, részleges bénulással, némaság kialakulásával, ritkábban halállal végződő agyhártyagyulladás.

A tigris- vagy más néven zebraszúnyog főként a dél-európai országokban él, Itáliában egy évtizede országos járványt is okozott. Nálunk elszigetelt populációi alakultak ki. Ez a faj olyan betegségek kialakító vektorait hurcolhatja, mint a nyugat-nílusi vírus, a sárgalázvírus, a St. Louis-encephalitis, a dengue-láz, a Chikungunya-láz, vagy a riói olimpia előtt világhisztériát okozó Zika-vírus. Szerencsére a Chikungunya-kórt kialakító vírussal itthon nem találkoztak, így azt nem is tudják terjeszteni.

Szintén ázsiai eredetű a bozótszúnyog, amely már stabilan megtelepedett nálunk. Nyugatról fokozatosan terjed keleti irányba, de szerencsére kevesebb kórokozót képes terjeszteni, mint a zebraszúnyog, viszont hordozhatja a nyugat-nílusi lázat okozó vírust.

Szólni kell a törpeszúnyogokról is. Lapunkban évente rendre beszámolunk róluk, illetve az általuk terjesztett megbetegedésekről. Ezek többsége igen kicsi, még a szúnyoghálón is átférhet, ráadásul nappal is aktívan keresi a táplálékot adó állatait és az embert. A legtöbbször az állataink védelméről szóltunk, mert az egyik faj a kutyáinkra végzetes betegséget jelentő szívférgesség féregpetéit terjeszti. Az alig két milliméteres lepkeszúnyog például nem is zümmög, s az utóbbi évekig főleg a kontinens déli részén fordult elő, de már évek óta itt van nálunk is. Az embert és a kutyát is megtámadó egysejtű élősködőt – a leishmaniasis okozóját – is hordozhatja és átadhatja. A kórokozó akár évekig lappanghat, felszaporodása után legtöbbször hasmenés, láz, a bőrön vérbő csomók megjelenése a leggyakoribb tünet, de lassan gyógyuló fekélyes sebekkel is járhat. Amennyiben a lépet, májat, csontvelőt támadja meg, akkor nagyfokú vérszegénység alakul ki, ami gyógyítható. Magyarországon még nincs jelen az egysejtű, így a szúnyogok sem terjeszthetik.

Három éve viszont nálunk is megjelent a kérődzők betegsége, a törpeszúnyogokkal terjedő vírusok okozta kéknyelvűség. Terjedését állami költségen évek óta kötelező vakcinázással próbálják lassítani, de mára már nyáron szinte az egész országban előfordult. Még nem jelent meg, de a határainkhoz közelít a szintén a kérődzőkre veszélyes afrikai eredetű kór, a bőrcsomósodást okozó himlővírus. Meglepően gyorsan terjedt el a délkelet-európai területeken: görög földről egy év alatt Szerbiáig nyomult.

Ezek is érdekelhetnek