Sivatagok sivataga

Sívó homok uralja a sivatag talaját, de jellemezheti kavics, kő, szikla, agyag, só is. Gyér a növényzet, száraz a levegő, nagy a kisugárzás, elviselhetetlen a hőingadozás. A zonális sivatagok a Bak- és a Ráktérítő közelében, a 15–30° szélességi körök között, a leszálló szelek nagy nyomású övezetében keletkeztek. A kontinentális sivatagok a szárazföld belsejében, a hegyláncok árnyékában a főn (száraz és meleg bukószél) hatására alakultak ki. A félsivatagok a homoktenger és a füves-cserjés szavannák közötti több száz ki­­lométer széles sávban terülnek el.

Vándorló homokdűnék

A Szahara 7 800 000 négyzetkilométernyi sivatagi terület Észak-Afrikában, köves, sziklás, bozótos részekkel és kietlen, szélfútta, vándorló homokdűnékkel, melyek 1980–1990 között 130 kilométerrel húzódtak délebbre, elnyelve szavannákat és mezőgazdasági vidékeket. Két és fél millióan lakják.

A magasabban fekvő részek té­len lehűlnek, az átlaghőmérséklet mínusz fél fok. Igazi szenzációként 2018-ban az Atlanti-óceán felől érkező hideg, viharos időjárás ha­vat hozott magával.

A „Szahara szeme” 40 km átmérőjű, 200 méter magasságig is kiemelkedő, enyhén elnyújtott koncentrikus körökből álló földtani képződmény Mauritániában. A Ge­mini–4 űrhajó legénysége fedezte fel 1965-ben. Bár számosan a földönkívüliek munkáját látják benne, sok millió év alatt létrejött vulkanikus terület, az erózió formálta.

Flóra és fauna

Szélsőséges időjárás és vízhiány: csak a mély, gumós gyökérzetű vagy vastag törzsű növények – kaktuszok, pozsgások, jukkák, füvek, tüskés bozótok – bírják. Az esős időszakban gyors virágzás jön, majd eltűnik minden. Rejtőző gyík, hátsó lábán futó leguán, villámgyors gyalogkakukk, villásszarvú antilop, vadászó prérifarkas, vörös hiúz váltják egymást – s persze a homoktenger óceánjárói, a tevék.

Dinók lakták

A Góbi-sivatag Mongólia sztyeppés, kavicsos, sziklás, szeles, sós tavakkal tarkított sivataga. Ázsiában a legnagyobb, 900 ezer négyzetkilométert foglal el. Évente legfeljebb 50 milliméter csapadék éri. A Góbi Nemzeti Park a világ legkiterjedtebb természetvédelmi területe a kínai határ közelében. A dinoszauruszok idején még termékeny vidék mára az egyik legfontosabb paleontológiai lelőhellyé vált.

Negyven évig nem esett

Chilében, az Andok és a Csendes-óceán között, a tengerszint felett 2500 méterrel a világ legmagasabban fekvő, egyszersmind a legöregebb, 20 millió éves kavics- és homoksivataga az Atacama. De a leg­szárazabb is: évente átlagosan 3 mm eső hullik – kimutatták, hogy 40 esztendeig, sőt egyes pontjain sok ezer évig egy csepp sem esett. A 160 ezer négyzetkilométeres homoktenger levegője annyira forró, hogy még a 6800 méteres hegyet sem borítja hó. Néhol viszont a tengeri köd uralkodik, a zuzmók és kaktuszok örömére.

Éltető zöld folt

Az e vidékekre nem jellemző – akár 800 km távolságban eredő – vízlelő helyek (források, kutak, folyók, mesterséges csatornák) közelében alakultak ki az oázisok, a kereskedelmi karavánutak fontos állomásai. A Szahara lakóinak kétharmada oázisokban él. A fő élelemforrás a datolyapálma, melyek árnyékában cit­rusokat, fügét, őszi- és sárgabarackot, zöldség- és gabonaféléket termesztenek.

„A sivatag keze” híres turistalátványosság. Sokan vélik a természet különleges játékának, de nem az: Mario Irarrázabal chilei szobrász 11 méter magas, vasbetonból készült alkotása.

Sivatagi legek

Legmagasabb – A Szaharában, Csádban található 3145 méteres Emi Koussi csúcs. Legmélyebb – A Danakil mélyföld Etiópiában (Eritreában) a tengerszint alatt 100 méterrel fekszik. Legforróbb – Iránban, a Dast-e Lut sósivatagban a NASA műholdja 70,7 Celsius-fokot mért. Leghidegebb – Az Antarktiszon – mint a Föld legnagyobb és leghidegebb hósivatagában – 2013-ban egy különlegesen mély fagyzugban, szélsőségesen száraz időben –93 Celsius-fokot regisztráltak a kutatók. Legvizesebb – Lencóis Maranhensesben, Észak-Brazília – az esős évszakban halak, teknősök lakta lagúnákkal tarkított – fehér homoksivatagában a szokásos csapadékmennyiség háromszázszorosa esik. Leghavasabb – A kínai Takla-Makán sivatag (képünkön) a közeli Szibéria felől kapja a hideg levegőt. Télen a hó – az akár –20 Celsius-fokban – a teljes homokmezőt beboríthatja. 2008. január 17-én a tizenegy napig tartó havazás eredményeként a 337 ezer négyzetkilométeres sivatagot teljesen – a közepén 4 cm vastagon – ellepte a hó. Ekkor mérték ott a leghidegebbet is, –32 fokot. Legsósabb- A bolíviai Salar de Uyuni 10,5 ezer négyzetkilométeres sómező egy negyvenezer évvel ezelőtt kiszáradt tó helyén található, ahonnan évente 25 ezer tonna sót bányásznak. Legfehérebb -Az egyiptomi Farafra-sivatag – nevét a közeli oázisról kapta – színe sokkal világosabb a többi homoksivatagénál. Legvörösebb- Ausztrália négy homoktengere közül a Simpson-sivatagot jellegzetes színéről nevezték el. Itt láthatóak a világ leghosszabb párhuzamosan futó, 3-6 méter magas, az ott élő növényzetnek köszönhetően állandó dűnéi.

Lengyel homoktenger

A környék fakivágásai és bányászati tevékenysége nyomán kialakult, mintegy 10 km hosszú és 4 km széles lengyel Bledowi-sivatag Kelet-Európa ismert homoktengere, völgyében a Biała Przemsza folyó osztja ketté. A volt katonai lőtér, később hadi támaszpont ma természetvédelmi terület, melynek kilátópontjai sok érdeklődőt vonzanak. Itt forgatták Bolesław Prus regényéből A fáraó című filmet.

Hazai buckavidék

Közép-Európában egyedülálló a Kiskunsági Nemzeti Park sivatagi-félsivatagi futóhomokos – szi­go­rúan­ védett – területe. A buckavonulatok közötti mélyedések jellegzetességei az egykori szikes tavak hátrahagyott sziksós platói. A Homokhátság részét alkotó fülöpházi mozgó buckák ikonikus növénye az árvalányhaj, mely májusban virágzik és elborítja a vidéket.

A táj nyári szépsége az aranysárga homoki varjúháj, a kék szamárkenyér és a szúrós királydinnye is. Az állatvilág képviselői a közönséges hangyalesők, a sáskák és pókok, a homoki gyíkok. A madarak közül elsősorban a ma már ritka búbos banka és a szerencsére gyakoribb színpompás gyurgyalag említendő. Az UNESCO Ember és Bioszféra Programja 1979-ben bioszféra-rezervátummá nyilvánította a fü­löp­házi buckavidéket.