Tart a kárbecslés

Ma már nem az a kérdés, hogy okoz-e gondot a tavaly augusztus óta tartó aszály, hanem az, hogy egy- vagy kétmillió tonnával terem-e kevesebb búza, árpa a megszokotthoz képest.

Ország-világ(hgy)2019. 04. 30. kedd2019. 04. 30.

Kép: Sáp, 2019. április 4. Kiszáradt, repedezett termőföld Sáp közelében 2019. április 4-én. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara korábbi közlése szerint akár százmilliárdos nagyságrendű bevételkiesést is okozhat az aszály a magyar gazdáknak. Az országos aszályhelyzet miatt a kormányzat az idei évtől meghosszabbítja a mezőgazdasági vízhasznosítási idényt, amelyben a gazdák kedvezményesen juthatnak öntözővízhez. MTI/Czeglédi Zsolt, Fotó: Czeglédi Zsolt

Tart a kárbecslés
Sáp, 2019. április 4. Kiszáradt, repedezett termőföld Sáp közelében 2019. április 4-én. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara korábbi közlése szerint akár százmilliárdos nagyságrendű bevételkiesést is okozhat az aszály a magyar gazdáknak. Az országos aszályhelyzet miatt a kormányzat az idei évtől meghosszabbítja a mezőgazdasági vízhasznosítási idényt, amelyben a gazdák kedvezményesen juthatnak öntözővízhez. MTI/Czeglédi Zsolt
Fotó: Czeglédi Zsolt

Amennyiben idén csak egymillióval lesz kisebb termés őszi kalászos gabonából, akkor „csak” 50 milliárd, viszont ha kétmillióval, akkor már 100 milliárd forint az ebből eredő kár, az elmaradt bevétel a mezőgazdaságban. Ehhez jön még a szintén károsodott repce, amiről még nem jelentek meg pontos adatok, de eddig több tízezer hektár repcevetemény kiszántásáról szóltak a hírek. Itt is több milliárd lehet a veszteség. Ez pedig csak tovább növekedhet, mert a gyenge területek, táblák gazdái közül sokan nem látják értelmét a további költséges beavatkozásnak, így sokan elhagynak műtrágyázást, növényvédelmi kezelést, ami miatt viszont a kisebb termés is tovább csökkenhet majd.

Azt még csak becsülni sem lehet, hogy mennyi az elhúzódó aszály miatt a tavaszi növényekben bekövetkező elmaradás. A borsónak, cukorrépának lassan már sorolni kellene, de igazából csak ott látszik, ahol tudtak öntözni. A kukorica, napraforgó is lassan a talajba kerül, itt, ha jön, akkor még idejében érkezik az eső, és a baj sem lesz tán akkora. Minden azon múlik, hogy a következő hetekben, hónapokban normalizálódik-e az időjárás. Ha igen, és pótlódik valamelyest a hiányzó 100-150 milliméternyi víz a talajokban, akkor „csak” az őszi és kora tavaszi növényeknél lesz gond, a többivel talán nem. A gyümölcsöknek egyébként jól jött az április közepi 5–40 milliméteres csapadék, legalább a virágzáskor nagyobb volt a páratartalom, ami feltétele a jó termékenyülésnek. Más kérdés, hogy ilyen körülmények között számos károsító gombafaj szaporodása is beindul, de az ültetvényesek ezeket képesek kezelni. Az elvetett zöldségmagok kikelését segítette a két hete hullott eső, jót tett a március közepéig elvetett hagymaféléknek, gyökérzöldségeknek és a zöldborsónak.

FOTÓ: CZEGLÉDI ZSOLT, MTI