Terra istennő szobrai

Hogyan gondoskodunk a Földanya által ránk hagyományozott képződményekről?

Ország-világVass Krisztián2020. 05. 30. szombat2020. 05. 30.
Terra istennő szobrai

A víz elfut, de a kő marad” – írta Wass Albert. A rómaiak kőbe vésték a halhatatlanságot. De földistennőjük, Terra alkotásai is az örök szépséget hirdetik ­Pannóniában. Ez utóbbi a földtani természetvédelem tárgya.

A földtudományi szempontból jelentős helyszínek védetté nyilvánítása az Orbán-kormány által elindított országos programmal vett új lendületet. A 2010-es évek elején elkezdett akció főként a földtani alapszelvényekre és kiemelt természetvédelmi oltalomra érdemes földtani képződményekre összpontosít.

Ez utóbbi kőzetféleséget, rétegtani egységet, tektonikai elemet, felszínformát vagy más földtani, felszínalaktani jelenséget takar.

De mit jelent az a fogalom: földtani alapszelvény? A kutatók először is felderítik és elemzik a szóba jöhető helyszíneket. Aztán egy-egy földtani képződményt vagy földtörténeti kort jól megjelenítő természeti emléket utalnak e fogalomkörbe.

A Magyar Tudományos Akadémia e célra alakult szakmai testülete pedig földtani alapszelvénnyé avatja. E területek a természetvédelem védőszárnyai alá kerülnek. A belőlük nyert tudás károsodásukkal, pusztulásukkal ugyanis örökre elveszne.

Pedig minden egyes darabjuk egyedülállóan tanúskodik arról a természeti folyamatról és földtörténeti időről, mely megszülte az ősmúlt eme emlékműveit. Terra istennő szobrai sok esetben látványos, érdekes megjelenésűek, ezért az ökoturizmus, pontosabban szólva geoturizmus méltán kedvelt célpontjai.

Védetté nyilvánításuk biztosítja tehát Magyarország eseménydús és változatos földtörténeti emlékeinek megőrzését. Az említett országos program keretében 2015-ben és 2018-ban már létesültek ilyen hivatalosan oltalmazott területek.

A környezetügyért felelős agrárminiszter, Nagy István 2020. május 12-én megjelent rendelete az eddigi 25 mellett újabb 10-et sorolt ebbe a körbe. Az új természeti emlékek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, illetve a Bakony-Balaton UNESCO Globális Geoparkban találhatók.

Általános természetvédelmi kezelési terv segíti elő, hogy mindezeket sértetlenül átadhassuk a jövendőnek. Ám ahol indokolt volt, ezeken kívül speciális előírások is érvénybe léptek.

Így minden természetes és mesterséges hatás, beavatkozás és folyamat elleni intézkedésre lehetőséget teremt, hogy fennmaradásuk, bemutathatóságuk, további kutathatóságuk ne kerüljön veszélybe. Hiszen tudományos-kulturális örökségünk szerves részei úgy, hogy egyben nagy ismeretterjesztő erővel is rendelkeznek.

Mendöl Tibor (1905–1966) földrajztudós, ­geográfus Falu és város a magyar tájban című, 1941-es művében így fogalmazott: „Az embert sokféle szál fűzi a földfelszín kisebb-nagyobb tájaihoz. A tájból szükségleteit megszerző ember tevékenységei egyrészt a környezet sajátságaihoz idomulnak, másrészt vissza is hatnak a környezetre: módosítják annak életjelenségeit, és nyomot hagynak arculatán.”

És megőrzik jellegzetes vonásait – tehetjük hozzá mi, kései utódok.

Ezek is érdekelhetnek