Tiszavirág-életű tündérmese

NYOLCVAN ÉVVEL EZELŐTT, 1937 végén a múzeumi idegenvezetőként dolgozó, elszegényedettmagyar grófkisasszonyra, Apponyi Géraldine-ra – állítólag egy fénykép alapján – felfigyelt a nála jóval idősebb I. Zogu albán király. És a következő évben feleségül vette. Akár egy tündérmesében! De csak majdnem... – derül ki a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán.

Ország-világ(szg)2017. 12. 20. szerda2017. 12. 20.
Tiszavirág-életű tündérmese

Bizony, a „kezdet” nem volt rossz: Zseri grófnő, azaz Apponyi Géraldine arisztokrata családban született 1915-ben Budapesten. Nagybátyja gróf Apponyi Albert kultuszminiszter; apja Apponyi Gyula magyar gróf, politikus, királyi kamarás; anyja Gladys Virginia Stewart amerikai dohányültetvényes családból származó milliomoslány.

A szülők az első világháború kitörése előtt találkoztak Párizsban, és egymásba szerettek. Irigyelt világuk azonban a vesztes háború miatt hamar összeomlott: a feleség hadikölcsönbe fektetett vagyona elúszott, a férj birtoka immár Csehszlovákiában ragadt. Nem sokkal később a megtört Apponyi Gyula tüdővészben meghalt, kalandor természetű fiatal özvegye pedig – kisgyermekeit hátrahagyva – ismét férjhez ment.

Az elszegényedett főnemesi család lánygyermekei, Géraldine és Virginia – a nehézségek ellenére és leginkább az Apponyi családnak köszönhetően – kitűnő neveltetésben részesült, az Egyesült Államokban, Párizsban és Bécsben tanultak.

Végül Magyarországon telepedtek le: Virginia férjhez ment, míg Zseri a Magyar Nemzeti Múzeumban idegenvezetőként dolgozott; alkalmazását rokonának, gróf Zichy Istvánnak, a múzeum igazgatójának köszönhette. Kiadványokat és képeslapokat árult a múzeumi kioszkban, valamint angol-, német- és franciatudásának köszönhetően az „idegenforgalmi pavilonban” is szolgálatot teljesített.

Géraldine-ra 1937 végén állítólag egy fénykép alapján figyelt fel a nála jóval idősebb I. Zogu albán király, aki már hosszabb ideje feleséget keresett az európai nemesség köréből, hogy dinasztikus terveit véghezvihesse. A grófkisasszonyt megkérdezte családja, hogy férjhez menne-e az albán királyhoz.

Géraldine valószínűleg nem zárkózott el, merthogy elfogadta Zogu szilveszteri meghívását Tiranába, ahol minden a várakozásokon felül alakult: a jelöltek szerelembe estek.

Az ilyenkor szokásos érdekkapcsolat helyett minden szemtanú és visszaemlékező igazi szerelmi házasságként írta le a szép magyar lány és a sármos albán államfő frigyét.

Zseri 1938. április 27-én, pazar esküvő keretében ment férjhez a királyhoz. A történetírók megjegyezték: a mohácsi vész óta nem volt magyar királyné európai trónon. Horthy Miklós kormányzó a magyar nemzet nevében két lipicai mént küldött nászajándékul az ifjú párnak, az olasz király egy sárkányszobrot, Hitler pedig egy Mercedest ajándékozott.

A király elhalmozta figyelmességével imádott feleségét, még magyar nyelvkönyveket is hozatott magának. Ez fordítva is igaz volt: Géraldine komolyan vette a feladatát, albán nyelvleckéket vett, valamint nagy figyelmet fordított az albán történelem és szokások megismerésére. Hamar beilleszkedett az udvarba, és rendkívül népszerű lett a nép körében. A következő év áprilisában megszületett a trónörökös is.

Ám a történelem megint közbeszólt, Géraldine tündérmeséje továbbnem folytatódhatott. Albániátmegszállta a fasiszta Olaszország,ezért a királyi párnak, esküvőjük után egy évvel, a néhány naposLeka fiukkal menekülnie kellett. (Külön pikantériája a történelemnek, hogy a műveletet vezénylőCiano gróf egy évvel korábban azesküvő egyik díszvendége és a királyesküvői tanúja volt.) Külföldön kerestek menedéket: Görögországban, majd Franciaországban, végülAngliában. Zogu 1946 januárjábanformálisan is lemondott az albántrónról, majd rá egy hónapra Faruk egyiptomi király meghívására népes családjával együtt Alexandriábaköltözött. Az egyiptomi monarchia bukása után, 1955-ben Franciaországba települtek át.

A király 1961-ben Párizsban halt meg. Ekkor fia I. Leka névenAlbánia királyává nyilvánította magát – dacára annak, hogy a II. világháború után, 1946-ban hatalomra került kommunista rezsim eltörölte a monarchiát, még a királyi család emlékét is irtotta. (Vajmi kevés elégtétel lehetett, hogy Géraldine és fia megérte az albán diktátor, Enver Hodzsa 1985-ig tartó uralmának összeomlását...)

Géraldine haláláig kitartott férje mellett a száműzetésben. Az özvegy Spanyolországban vásárolt birtokot, ahol a család 1979-ig, Spanyolországból való kiutasításukig élt. 1982-ben a királyi család a Dél-afrikai Köztársaságba költözött, ahol Leka kereskedőházat alapított. Géraldine és fia 1997 áprilisában, 58 évi száműzetés után tért haza Tiranába, de néhány nap múlva visszamentek dél-afrikai otthonukba. Ám az a pár nap nem telt eseménytelenül, hiszen 1999-ben a tiranai bíróság távollétében háromévi börtönbüntetésre ítélte Lekát „illegális tüntetés szervezése” címén. Leka reménykedett a trón visszaszerzésében, mindhiába: Albániában még népszavazást is kiírtak az új államformáról, de végül a köztársaság győzött a monarchiával szemben.

A Magyarország fehér rózsájának nevezett királyné nyugat-európai és dél-afrikai emigrációja után csak élete legvégén, 2002-ben térhetett vissza végleg Albániába, fiával, menyével és unokájával együtt. Az albán nemzetgyűlés hívta visszaa királyi családot, s visszaadta nekik a tiranai királyi kastélyt és a durresi nyaralót. Géraldine húgával, Virginiával közösen élt. Egymássalelsősorban anyjuk nyelvén,angolul beszéltek, azonban rengeteg szó esett Magyarországról, szorosankövették az itteni eseményeket. Geraldine többször tervbe vette azt is, hogy hazalátogat Magyarországra, ám ez végül nem valósult meg. 87 évesen Tiranában végleg elment.

Ezek is érdekelhetnek