Túlélőtúra a volánnál – Emelkednek a tarifák

Egyébként a kötelezettség ugyanúgy fennáll, ha valaki hosszabb ideig nem használja a kocsiját: ha erre az időszakra nem szeretne feleslegesen díjat fizetni, akkor éljen a forgalomból történő ideiglenes kivonás lehetőségével.

A biztosítótársaságok – a törvényi szabályozásnak megfelelően – közzétették a január elsejétől érvényes fedezetlenségi díjtételeket. Így a személygépjárművek esetében (kategóriától függően) 340-760 forintot kell fizetni minden egyes olyan napra, amikor a kocsi nem rendelkezett érvényes kötelezővel (ez a büntetési tétel a tehergépkocsiknál akár a napi 2660 forintot is elérheti). Azt is jó tudni, hogy semmilyen szerv nem engedheti el a fedezetlenségi díjat.

Tehát ha nem jött meg a befizetésre szolgáló csekk, nem teljesült a banki átutalás vagy csoportos beszedés, ajánlatos kapcsolatba lépni a biztosítóval és tisztázni a helyzetet. Aki pedig érvényes kgfb nélkül okoz balesetet, a kár teljes összegét meg kell térítenie. (Amúgy nem csak mi, magyarok vagyunk feledékenyek: a kötelezőt nem fizető autósok aránya Ukrajnában 33, Horvátországban 6, Írországban 5, Észtországban 1,4 százalékos.)

S ha már az esetleges drága kárrendezést említettük: a rendkívül balesetveszélyes gyorshajtás nem csak szigorú (30 ezertől 300 ezer forintig terjedő) pénzbüntetéssel járhat, de értelmetlen is. A Portfolo.hu adataiból kitűnik, hogy az autósztrádán Siófokról a fővárosig a 100 kilométeres szakaszon a megengedett 130 km/óra helyett végig 140-nel utazva mindössze 3 perc, a Sopron–Szeged távon 160-nal söpörve 22–26 perc a nyereség. Szegedtől Budapestig hasonlóan 160-nal teperve is legfeljebb 13–17 perccel hamarabb érkezhetünk meg. Bármely 50 kilométeres sztrádaszakaszon 135 helyett 250-nel száguldva is csupán 12(!) perccel rövidebb a menetidő a megengedett maximális sebességgel haladáshoz képest. S mindeközben a baleseti kockázat himalájai magasságokba növekedhet. Létezhet olyan helyzet, amiért megéri?

Persze az autóstársadalom többségéből nem hiányzik a józanság. Így például (az Apollo Vredestein Kft. felmérése szerint) a sofőrök háromnegyede kötelezővé tenné a téli gumik használatát, egynegyedük büntetné a hiányát. A nyáriakkal szemben a téli gumik lágyabb keveréke alacsony hőmérsékleteken is rugalmas, miközben a futófelület mintázata tagoltabb, garantálja a jó kapaszkodást. Így havas utakon a téli gumik tapadása, kanyarstabilitása sokkal jobb, a fékútjuk rövidebb – figyelmeztet Mikolai Béla szakértő.