Új esély a rákvakcina megtalálására

A koronavírus-járvány, illetve a vírus ellen sikerrel alkalmazható védőoltás a rákgyógyítással kapcsolatos kutatásoknak is új lendületet adott. Akár belátható időn belül vakcina születhet a daganatos betegségek ellen.

Ország-világBorzák Tibor2021. 02. 13. szombat2021. 02. 13.

Kép: Rákkutatás daganat Peták István onkológia laboratórium Retek utca 2016.02.04. fotó: Németh András Péter, Fotó: Nemeth Andras Peter +36208281361

Új esély a rákvakcina megtalálására
Rákkutatás daganat Peták István onkológia laboratórium Retek utca 2016.02.04. fotó: Németh András Péter
Fotó: Nemeth Andras Peter +36208281361

Hatalmas áttörés várható a rákkutatásban, mégpedig a koronavírus-járványnak „köszönhe­tően”, mert a Covid-kutatás eredményeinek figyelembevételével az eddig alkalmazott molekuláris diagnosztika mellett lehetővé válik mutáns daganatgének mRNS-eit (messenger, azaz hírvivő nuklein) vakcina formájában bejuttatni a szervezetbe.

– Jelenleg az áttétes rákok legyőzéséhez két út a legígéretesebb: a célzott terápia és az immunkezelés – mondja dr. Peták István kutató orvos. – Mindkét esetben abból indulunk ki, hogy a daganatokban egyedi génhibák vannak, melyek hibás fehérjéket hoznak létre, és ezek működése okozza a megbetegedést. Ellenük egyre gyakrabban célzott gyógyszert adhatunk.

A má­sik eljárás során megpróbáljuk elérni, hogy az immunrendszer észrevegye azokat a rákos sejteket, amelyek ezeket a hibás fehérjéket termelik, s ezáltal kiváltódjon egy immunválasz. A rákvakcinának a tumorra jellemző fehérjéket, azon belül hibás fehérjéket, illetve azok részeit, vagy a daganatok által termelt embrionális fehérjéket kell tartalmaznia. A nagy kérdés: ezekre a kóros antigénekre hogyan lehet felhívni az immunrendszer figyelmét?

Erre a legtökéletesebb megoldás az mRNS-technológia, melynek kifejlesztője – Drew Weismann mellett – a magyar származású, Amerikában élő dr. Karikó Katalin. A módszer által gyorsan sokféle fehérjét kódoló mRNS-t lehet szintetikusan előállítani, például a Covid–19-vakcina esetében a szintetikus mRNS „rákényszeríti” a sejteket a testidegen vírusfehérje megfelelő szakaszának elkészítésére, termelésére.

Az immunrendszer erre reagálva termel ellenanyagot, amivel a szervezet képes leküzdeni a vírust. Sőt a „beteg” sejtek úgynevezett sejtes immunitást hoznak létre. Peták doktor lelkesen számol be arról, hogy ha e módszer alapján a rákgyógyításban olyan fehérjéket, kódoló messengereket tartalmazó vakcinákat alkalmaznának, melyek a daganatspecifikus fehérjéket hozzák helyzetbe, akkor kialakulhat egy immunválasz, minek következtében a daganatsejtek elpusztulnak.

– A koronavírus ellen kifejlesztett mRNS-alapú vakcina, vagyis az mRNS-eljárás gyógyszerként történő hasznosítása az orvostudomány szempontjából jelentős fordulópontot jelent, ami akkor szokott bekövetkezni, amikor az alapkutatási eredményeket technológiai áttörések követik, melynek segítségével a gyógyításban is fel tudjuk használni az ismereteinket – magyarázza dr. Peták István.

– Nem lehetett előre tudni, hogy a sok évtizede tartó mRNS-kutatásokat éppen a koronavírus-járvány gyorsítja fel, és választ kapunk az addig felmerülő elméleti kétségekre, például hogyan kell kémiailag módosítani az mRNS-t, a „hírvivő molekulát”, hogy gyógyszerként használhassuk. Dr. Karikó Katalinnak ezen a területen elért felfedezése óriási technológiai áttörést hozott, és megnyitotta az utat egyéb kutatások előtt is. Nagyon örülünk a sikerének, reméljük, hogy a jövőben együttműködés is létrejöhet köztünk.

Hogy milyen lenne az ideális rákvakcina? Ez a kutatóorvos számára is nagy kérdés. Eddig is azt tartotta szem előtt, hogy a rákos betegek a számukra lehető legjobb, úgynevezett személyre szabott terápiát, illetve gyógyszert kapják. A vakcina esetében az a legfőbb cél, hogy a daganat ellen kialakuljon az immunválasz.

Ehhez viszont tudni kell, milyen génhibák vannak az adott beteg tumorában, hiszen azok elpusztításához ugyanolyan antigéneket kódoló mRNS-t tartalmazó oltóanyagra van szükség. A Covid–19 esetében egyetlen vírusról beszélünk, a daganatok pedig minden betegségnél más és más számú génhibát tartalmaznak, lehet egy-kettő, de lehet sokkal több is.

Elhozták A jövő reménységei díjat is

A digitális átalakulásért dolgozó, 17 országot felölelő nemzetközi szervezet, a Digitaleurope február 4-én, a rákellenes világnapon hozta nyilvánosságra, hogy a Future Unicon Award 2021-et, vagyis a Jövő Reménységei Díjat ezúttal egy magyar orvosi vállalkozásnak, az Oncompass Medicine-nek ítélte oda. Világviszonylatban is ígéretesnek találták azt a technoló­giát, amit a daganatos betegségek személyre szabott kezelése érdekében fejlesztenek. A startup céget a nemzetközi versenyre a hazai Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) jelölte, amely 2020-ban az év innovációja kategóriában az Oncompass fejlesztőinek ítélte a Gyurkó Tibor-díjat. Az elismerést dr. Peták István tudományos igazgató és Filotás Péter informatikai vezető (képünkön) közösen vette át az elmúlt öt esztendő alatt kifejlesztett különleges orvosi szoftverért. Dr. Peták István tudományos igazgató és Filotás Péter informatikai vezető a díjátadón. Fotó: Lévai Anna

Tehát erre való tekintettel nem lehet általános rákvakcinát fejleszteni, mert nincs arra garancia, hogy az éppen kívánatos antigének lesznek a betegben. Az mRNS-technikában azonban éppen az a zseniális, hogy nagyon gyorsan, sokféle, akár személyre szabott vakcinát is létre lehet hozni. A sikeres beavatkozás további feltétele a beteg immunrendszerében lévő receptor­gének típusa, ami meghatározza, hogy a beteg immunrendszere milyen antigéneket képes felismerni, de a vakcina személyre szabott gyártásában ezt is figyelembe lehet venni.

– Ha ezek a feltételek adottak, létrejöhet az immunválasz, de még akkor sem biztos, hogy hatásos lesz – folytatja dr. Peták István.

– A da­ganatsejtekben termelődő PD-L1 vegyülettel is számolni kell, ami programozott sejthalált okoz az őt támogató immunsejtekben. Tehát a vakcina segítségével a szervezet védelmi rendszere hiába ismeri fel és kezdi el kifejteni hatását a tumorral szemben, ha a PD-L1 fehérje termelődése gátolja a folyamatot. Szerencsére a PD-L1 ellen vannak már gyógyszerek, és hatékonyan alkalmazzuk is ezeket a rákgyógyításban.

Tehát a rákvakcina és a PD-L1-gátló kezelés együtt, kombinációban, sok betegnek gyó­gyulást hozhat. Most azon dolgozunk, hogy kinél milyen terápia lenne a leghatásosabb. Ez főleg technológiai fejlesztés, melynek során a döntést támogató rendszert – ami lényegében egy orvosi szoftver – finomítjuk. Olyan eszközt szeretnénk az orvosok kezébe adni, ami alapján eldönthetik, hogy célzott gyógyszert, PD-L1-gátló gyógyszert, illetve a majdan elérhető vakcinát használják-e a rákbetegek kezeléséhez.

Peták doktor elárulja, hogy az általa irányított startup cég nem tervez vakcinagyártást, hiszen ez nem az ő küldetésük. Feladatuk a megfelelő célzott gyógyszer, a leen­dő vakcinához kiválasztott molekuláris diagnosztika, a beteg daganatában lévő génhibák kimutatása és az eredmények alapján az orvosi döntések támogatása. Számukra is az innovációban rejlik a jövő, a cél mindig az, hogy új orvosi eszközök jöjjenek létre.

Nem vitás, hogy az orvoslásban látványos fejlődések várhatók, az mRNS-technológia használatával óriási távlatok nyílnak meg. Az Oncompass Medicine kutatócsoportja szerint minél több a célzott gyógyszer, az immunterápia, a vakcina, annál fontosabbak az ő megoldásaik is.

A médiában időnként futótűzként terjed a hír, hogy megtalálták a rák ellenszerét. A híres vak bolgár jósnő jövendölése szerint ez a világrengető felfedezés 2021-ben bekövetkezik. Dr. Peták István ezen csak mosolyog, miközben úgy látja, nagyon gyorsan közeledünk a cél felé. Egy-egy daganatos beteg esetében már most valóság a sikeres gyógyulás, de tömeges méretekről még nem beszélhetünk.

Gyanúja szerint az idén újabb nagy lépések történnek, és ha a koronavírustól meg a rák egyes fajtáitól végleg megszabadulnánk, akkor mindenki elmondhatná, hogy jó éve volt.

Ezek is érdekelhetnek