Január, Boldogasszony hava a karácsonyi ünnepkör végének időszaka, ám ez idő tájt is számos érdekes szokás alakult ki a nagyvilágban. Míg nálunk az új év kezdetén a jövőt fürkésző jóslásoknak jut fontos szerep, máshol a nagykorúvá válást, az állatok megszentelését vagy éppen a viking gyökereket ünneplik.

Új évi szokások a nagyvilágból

Skócia: Up Helly Aa

Az Up Helly Aa, a skótok viking témájú tüzes parádéja is a karácsonyi szezon végét ünnepli. Eredete a XIX. századra nyúlik vissza. Akkoriban a jelmezbe öltözött vikingek égő kátrányos hordókat gördítettek keresztül a skót városok és falvak utcáin, ám később ez a veszélyes tradíció fáklyás felvonulássá és a viking hajó elégetésévé szelídült.

A hajó mindig is fontos szerepet játszott a nép életében: ezeken vezették vakmerő hadjárataikat, tettek felfedezőutakat. Hajóik voltak a legféltettebb kincseik, tekintélyük megalapozói, amivel nemcsak a tengerre, de sokszor a túlvilágra is átvitorláztak – nem egyet eleve sírnak készítettek. Ma a Shetland-szigeteken legalább tíz településen zajlik az Up Helly Aa felvonulás, a leglátványosabb és legnagyobb tűzfesztivált Lerwickben tartják.

Égő hajó az ünnepélyen. Forrás: AFP

Január utolsó keddjén körülbelül ezer szárnyas sisakot, páncélt és hagyományos ruhát viselő viking kezében égő fáklyákat tartva dübörög az utcákon. Kézzel készített hajójukat maguk után húzzák, majd amikor a tengerhez érnek, a lángokat a hajóba dobják, s hagyják, hogy az a tűz martalékává legyen. Miután a hajó elégett, következhet az ünneplés: a tömeg késő hajnalig énekekkel és sörrel múlatja az időt.

 

Ausztria: Bad Ischl, Glöcklerlauf parádé

Jézus megkeresztelésének előesté­jén, január 5-én Bad Ischl utcáit a Glöcklerlauf parádé fényei ragyogják be. A hólepte tájat taposó fér­fiak húszfős csoportokba, a glöck­lerekbe tömörülnek, ajtótól ajtóig járnak, s ahol világosságot látnak, oda bekopogtatnak és apró ajándékot kérnek.

Felvonulók Bad Ischl-ben. Fotó: AFP-Barbara Gindl

A felvonulásra fehér ruhát öltenek, a derekukra csengőket kötnek, a fejükön pedig nem mindennapi terhet cipelnek: a hatalmas, apró részletekig kidolgozott színes díszeket gyertyákkal világítják meg. A hiedelem szerint, ha szorosan a glöcklerek mellé állunk, a gyertyák és a csengettyűk el­riasztják a gonosz szellemeket, ugyanakkor áldást hoznak emberre, állatra egyaránt.

 

Spanyolország: A Háromkirályok érkezése és Remete Szent Antal napja

Január első hetében a spanyoloknál megáll az élet. Míg mi ekkor bontjuk le a fenyőfát, náluk a karácsonyi hangulat a tetőfokára hág. Hispániában ugyanis vízkeresztkor történik az ajándékosztás, a karácsonyi meglepetés a három Napkeleti Bölccsel érkezik. Január 5-én este a gyerekek kiteszik az ablakpárkányra kis csizmájukat, cipőiket, szalmát tömnek bele, hogy a királyok lovai se éhezzenek, s izgatottan várják, mit érdemelnek ebben az évben.

A Napkeleti Bölcsek a csillag vezetésével érkeztek Betlehembe, hogy arannyal, tömjénnel és mirhával hódoljanak a kis Jézus előtt. Minden évben vízkereszt előestéjén ezt játsszák el újra a spanyol nagyvárosok utcáin, hogy utána országszerte kezdetét vegye az év egyik leglátványosabb eseménye.

A Háromkirályok színes pompával érkeznek. A tengerparti városokba stílusosan hajóval futnak be, a Pireneusokon szánkóval vagy síléccel siklanak, Cantabriába kis repülő hozza őket, a baszkok szikláin terepjáróval navigálnak, míg Pamplonába tevék hátán ügetnek be. A parádét természetesen muzsika, jelmezes követők és tűzijáték is kíséri.

Másnap a spanyol családok roscón de reyest sütnek. A vízkeresztre készült kalács karika formájú, citrommal és naranccsal ízesített; alakja a Háromkirályok koronáját, a kandírozott gyümölcsök pedig a drágaköveket szimbolizálják. Ha a szerencsés megtalálja a belesütött királyfigurát, arra az évre minden kívánsága teljesül.

Menyhért király. Fotó: Jorge Guerrero, AFP

Spanyolország legnagyobb szigete, Mallorca történelmének és hagyományainak Remete Szent Antal az egyik legfontosabb alakja, akit a sivatagi vándorlásai alatt több alkalommal is megkísértett az ördög. Bár róla január 17-én emlékeznek meg, maga az ünneplés már az előző nap elkezdődik. Szent Antal, aki 251–356 között remeteként élt, a legenda szerint meggyógyított egy halálos beteg malacot. A sertéstartás mindig is fontos részét képezte a helyi gazdálkodásnak, így nem meglepő, hogy a jószágok megáldásának szokása is kialakult. Szent Antal fiesztája előtt a falvak papjai a főtérre hívják az ünneplőbe öltözött gazdákat és állataikat. Lovak, malacok, csirkék lepik el az utcákat, de bárki kedvencét szívesen megáldja a pap.

A szárazföldi Ávila tartományban San Bartolomé de Pinares városa még egy lapáttal rátesz az ünnepre. A szent napjának előestéjén a helyiek hatalmas máglyát raknak, a vakmerő férfiak ünneplőbe öltöznek, majd ezrek buzdítása közben lovaikkal átugratják a lángokat. Az 500 éves hagyományról úgy tartják, hogy a paripa rituális megtisztítását és a következő évre való védelmét szolgálja.

Japán: Seijin shiki

Január második hétfőjét minden húszéves japán izgatottan várja: ekkor tartják a seijin shikit, vagyis a nagykorúvá válás napját a szigetországban. A japán hagyomány különlegessége, hogy az egyéni születésnapok mellett van egy olyan dátum is, amikor az egész ország húszévesei együtt ünneplik meg, hogy választópolgárrá váltak, s ha akarnak, már legálisan is dohányozhatnak és fogyaszthatnak alkoholt.

Díszes ruhákba öltözött, immár felnőtt japán hölgyek. Fotó: NurPhoto, via AFP

A felnőtté válási ceremóniánál – amely a városatyák szervezésében többórás szóáradatból áll – sokkal érdekesebbek a lélegzetelállító kimonók és hajköltemények, amikkel a lányok megtisztelik az ünnepséget. Egy jó minőségű kimonó roppant drága, így a többség csupán bérli a hagyományos öltözetet, de még így sem sajnálnak csak ezért az egy napért több millió forintnak megfelelő jent kiadni.

 

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.