Új évi szokások a nagyvilágból

Skócia: Up Helly Aa

Az Up Helly Aa, a skótok viking témájú tüzes parádéja is a karácsonyi szezon végét ünnepli. Eredete a XIX. századra nyúlik vissza. Akkoriban a jelmezbe öltözött vikingek égő kátrányos hordókat gördítettek keresztül a skót városok és falvak utcáin, ám később ez a veszélyes tradíció fáklyás felvonulássá és a viking hajó elégetésévé szelídült.

A hajó mindig is fontos szerepet játszott a nép életében: ezeken vezették vakmerő hadjárataikat, tettek felfedezőutakat. Hajóik voltak a legféltettebb kincseik, tekintélyük megalapozói, amivel nemcsak a tengerre, de sokszor a túlvilágra is átvitorláztak – nem egyet eleve sírnak készítettek. Ma a Shetland-szigeteken legalább tíz településen zajlik az Up Helly Aa felvonulás, a leglátványosabb és legnagyobb tűzfesztivált Lerwickben tartják.

Január utolsó keddjén körülbelül ezer szárnyas sisakot, páncélt és hagyományos ruhát viselő viking kezében égő fáklyákat tartva dübörög az utcákon. Kézzel készített hajójukat maguk után húzzák, majd amikor a tengerhez érnek, a lángokat a hajóba dobják, s hagyják, hogy az a tűz martalékává legyen. Miután a hajó elégett, következhet az ünneplés: a tömeg késő hajnalig énekekkel és sörrel múlatja az időt.

 

Ausztria: Bad Ischl, Glöcklerlauf parádé

Jézus megkeresztelésének előesté­jén, január 5-én Bad Ischl utcáit a Glöcklerlauf parádé fényei ragyogják be. A hólepte tájat taposó fér­fiak húszfős csoportokba, a glöck­lerekbe tömörülnek, ajtótól ajtóig járnak, s ahol világosságot látnak, oda bekopogtatnak és apró ajándékot kérnek.

A felvonulásra fehér ruhát öltenek, a derekukra csengőket kötnek, a fejükön pedig nem mindennapi terhet cipelnek: a hatalmas, apró részletekig kidolgozott színes díszeket gyertyákkal világítják meg. A hiedelem szerint, ha szorosan a glöcklerek mellé állunk, a gyertyák és a csengettyűk el­riasztják a gonosz szellemeket, ugyanakkor áldást hoznak emberre, állatra egyaránt.

 

Spanyolország: A Háromkirályok érkezése és Remete Szent Antal napja

Január első hetében a spanyoloknál megáll az élet. Míg mi ekkor bontjuk le a fenyőfát, náluk a karácsonyi hangulat a tetőfokára hág. Hispániában ugyanis vízkeresztkor történik az ajándékosztás, a karácsonyi meglepetés a három Napkeleti Bölccsel érkezik. Január 5-én este a gyerekek kiteszik az ablakpárkányra kis csizmájukat, cipőiket, szalmát tömnek bele, hogy a királyok lovai se éhezzenek, s izgatottan várják, mit érdemelnek ebben az évben.

A Napkeleti Bölcsek a csillag vezetésével érkeztek Betlehembe, hogy arannyal, tömjénnel és mirhával hódoljanak a kis Jézus előtt. Minden évben vízkereszt előestéjén ezt játsszák el újra a spanyol nagyvárosok utcáin, hogy utána országszerte kezdetét vegye az év egyik leglátványosabb eseménye.

A Háromkirályok színes pompával érkeznek. A tengerparti városokba stílusosan hajóval futnak be, a Pireneusokon szánkóval vagy síléccel siklanak, Cantabriába kis repülő hozza őket, a baszkok szikláin terepjáróval navigálnak, míg Pamplonába tevék hátán ügetnek be. A parádét természetesen muzsika, jelmezes követők és tűzijáték is kíséri.

Másnap a spanyol családok roscón de reyest sütnek. A vízkeresztre készült kalács karika formájú, citrommal és naranccsal ízesített; alakja a Háromkirályok koronáját, a kandírozott gyümölcsök pedig a drágaköveket szimbolizálják. Ha a szerencsés megtalálja a belesütött királyfigurát, arra az évre minden kívánsága teljesül.

Spanyolország legnagyobb szigete, Mallorca történelmének és hagyományainak Remete Szent Antal az egyik legfontosabb alakja, akit a sivatagi vándorlásai alatt több alkalommal is megkísértett az ördög. Bár róla január 17-én emlékeznek meg, maga az ünneplés már az előző nap elkezdődik. Szent Antal, aki 251–356 között remeteként élt, a legenda szerint meggyógyított egy halálos beteg malacot. A sertéstartás mindig is fontos részét képezte a helyi gazdálkodásnak, így nem meglepő, hogy a jószágok megáldásának szokása is kialakult. Szent Antal fiesztája előtt a falvak papjai a főtérre hívják az ünneplőbe öltözött gazdákat és állataikat. Lovak, malacok, csirkék lepik el az utcákat, de bárki kedvencét szívesen megáldja a pap.

A szárazföldi Ávila tartományban San Bartolomé de Pinares városa még egy lapáttal rátesz az ünnepre. A szent napjának előestéjén a helyiek hatalmas máglyát raknak, a vakmerő férfiak ünneplőbe öltöznek, majd ezrek buzdítása közben lovaikkal átugratják a lángokat. Az 500 éves hagyományról úgy tartják, hogy a paripa rituális megtisztítását és a következő évre való védelmét szolgálja.

Japán: Seijin shiki

Január második hétfőjét minden húszéves japán izgatottan várja: ekkor tartják a seijin shikit, vagyis a nagykorúvá válás napját a szigetországban. A japán hagyomány különlegessége, hogy az egyéni születésnapok mellett van egy olyan dátum is, amikor az egész ország húszévesei együtt ünneplik meg, hogy választópolgárrá váltak, s ha akarnak, már legálisan is dohányozhatnak és fogyaszthatnak alkoholt.

A felnőtté válási ceremóniánál – amely a városatyák szervezésében többórás szóáradatból áll – sokkal érdekesebbek a lélegzetelállító kimonók és hajköltemények, amikkel a lányok megtisztelik az ünnepséget. Egy jó minőségű kimonó roppant drága, így a többség csupán bérli a hagyományos öltözetet, de még így sem sajnálnak csak ezért az egy napért több millió forintnak megfelelő jent kiadni.