Új fejezet nyílt az őssejtek könyvében

Sikeresnek bizonyult a világ első olyan légcsőátültetése, amelyhez a páciens saját, felnőtt őssejtjeiből kitenyésztett szövetekkel borított donorszervet használtak, így nem volt szükség a kilökődést gátló gyógyszerekre.

Ország-világSzijjártó Gabriella2008. 11. 22. szombat2008. 11. 22.
Új fejezet nyílt az őssejtek könyvében

Az operációt júniusban hajtották végre egy 30 éves kolumbiai származású asszonyon Barcelonában – de az eredményt csak ezen a héten publikálták a The Lancet című orvosi szaklapban. Claudia Castillo tüdeje márciusban omlott össze súlyos tuberkulózis következtében. A betegség csak a légcső egy részét pusztította el, de a károsodás olyan súlyos volt, hogy a kétgyermekes anya állandó kórházi felügyeletre szorult. A transzplantáció után négy hónappal a páciens normális életet él, és semmi jele a kilökődésnek. A szervátültetések komoly kockázata ugyanis nem maga a műtét, hanem a donorszerv kilökődése. A transzplantáltak gyakran életük végéig gyógyszeres kezelésre szorulnak ennek megakadályozására.

A beavatkozás a következőképpen történt: a Castillo asszony csípőjéből nyert a csontvelő felnőtt őssejtjeiből milliónyi porc- és hámsejtet neveltek, amellyel beborították, illetve kibélelték a teljesen lecsupaszított, öt centiméteres donor légcsődarabot. A donor légcsövet egy már halott személy szervezetéből távolították el, majd különféle enzimekkel lemosták róla a donor saját sejtjeit úgy, hogy csak a szerv kollagénből álló szöveti váza  maradt meg. A beteg saját őssejtjeiből nevelt porc- és hámszöveteket egy új eszköz segítségével helyezték el ezen a vázon.

A haladás szempontjából kulcsfontosságúnak nevezte a páciensek saját őssejtjeiből növesztett szöveteket a német Kiel Egyetem sebésze, dr. Partick Warnke, aki transzplantációs céllal szintén alkalmazza ezt az eljárást. Warnke szerint évekre vagyunk még attól, hogy a laboratóriumokban az őssejtekből teljes szerveket tudjunk nevelni, de a probléma megoldását egyre közelebb hozzák a barcelonaihoz hasonló vállalkozások.

Érdemes bespájzolni!
Napjainkra teret hódított – a már élő és még inkább a még csak ezután megvalósuló alkalmazási lehetőségekre gondolva – az őssejtek „elspájzolása” születéskor. Rövid idő alatt Magyarországon is több őssejtbank létesült. A születéskor a méhlepényből levett köldökzsinórvér őssejtjei felhasználhatók a szervezet saját őssejtraktárainak feltöltésén túl (például daganatos betegségek esetén) anémia, leukémia vagy más szövettranszplantációval gyógyítható, autoimmun betegségek gyógyítására, szívinfarktus utáni kezelésekre (szívizompótláshoz).

Őssejtek már régebb óta nyerhetők felnőtt szövetekből is, elsősorban csontvelőből, ahhoz azonban természetesen megfelelő donort kell találni és eleve hosszadalmas eljárás: 3–6 hónapba telik, míg a köldökzsinórvérbankból legfeljebb egy-két hétbe. Emellett ennek őssejtjei sokkal nagyobb intenzitással képesek új vérsejteket képezni, és a kilökődés veszélye is jóval kisebb.

Az őssejtek szükség esetén kiváló hatásfokkal alkalmazhatók gyógyításra az elsőfokú rokoni körben (testvéreknél 50, szülőknél 25 százalék az esély, hogy a sejtek megfelelőek), sőt olyan esetekben is, ha nem teljes a szöveti egyezés. Nálunk egyelőre csak saját célú elhelyezésre van mód (más országokban már névtelen donációval rendelkezésre bocsátható köldökzsinórvért is elhelyeznek őssejtbankban), és a gyermek nagykorúságáig a szülők rendelkeznek felette. A szerződött időtartam (általában 20 év) meg is hosszabbítható, hiszen a tudomány mai állása szerint a –200 Celsius-fokhoz közeli hőmérsékleten, folyékony nitrogénben lefagyasztott vérminta korlátlan ideig épségben tárolható.

Ezek is érdekelhetnek