Tavaly másfél milliárd, idén eddig mintegy 870 millió forint értékben foglalt le hamis termékeket Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi szakterülete. Az országban szinte minden termékcsoportban megjelennek a hamis, hamisított holmik, leggyakrabban ruhákból vásárolunk ilyeneket.

Vajon eredeti vagy valódi hamisítvány?

Az egyik fővárosi bevásárlóközpont turkálójában járunk. A bolt hatalmas teremből áll, szinte alig van hely a ruhaállványok között. Közepén óriási tárolóban csúcsosodik a kilós ruhák halma. Hölgyek állják körül, gyors mozdulatokkal válogatnak, dobálják a ruhadarabokat. Szokásos látvány ez, a magyarok jelentős része vásárol másodkézből árult ruhákat.

Egy felmérés szerint (lásd keretes írásunkat) az általunk megvett ruhaneműk húsz százaléka hamisítvány. Leveszünk egy férfipólót az egyik fogasról. A ruhán egy világmárka nagyméretű logója díszeleg. A póló nyakán lévő címke gyanús, elszakadt rajta a varrás. Amikor az eladót erről kérdezzük, ellentmondásos válaszokat kapunk.

– Nálunk minden márkás termék eredeti, csak használt – mondja.

– Az árut Nagy-Britanniából hozzuk – teszi hozzá, hogy még meggyőzőbb legyen. A feslett címkéről csak annyit mond, azért olcsóbbak a ruhák, mert néhol van rajtuk egy-két kisebb hiba.

Ázsiai vegyesbolt egy külső városrész piacán. Itt szinte minden kapható, a mosószerektől kezdve a gyerekjátékokon és a parfümökön át a cipőkig és egyéb kiegészítőkig. A gyerekek körében nagy slágernek számító szlájmok (puha, könnyen alakítható, laza gyurmák) között napszemüvegek sora fekszik egy polcon. Kiválasztunk egy Oakley feliratú darabot. Megszólalásig hasonlít az eredetire, de amikor felpróbáljuk, érezzük, hogy valami nem stimmel. Nyomja az arcunkat, és a fényszűrés sem igazán működik. Az eladó furcsa magyarázatot ad.

– Eredeti másolat – mondja olyan természetességgel, mintha lehetne egyáltalán értelmezni így, együtt ezeket a szavakat.

– Hasonlít – teszi hozzá gyenge magyarsággal, amikor látja az arcunkon az értetlenséget. A megdöbbentő az egészben az, hogy a napszemüveg, a doboza és a márkacímkéje is ugyanolyan, mint az eredetié. Egyedül a használati utasítás gyanús, nincs rajta semmi magyarul. Ebben a boltban viszont legalább bevallják, hogy nem originális terméket kínáltak nekünk. Megvan az oka annak, hogy több helyen is hamisított termékekbe botlunk.

hamisítvány, bűnügy, ellenőrzés,

Honnan tudhatjuk hogy eredetit vagy hamis árucikket vettünk? Fotó: Kállai Márton

Ma már óriási üzlet az ilyen áruk forgalmazása. Az országban szinte mindenhol találhatók hamis termékek, de a lefoglalások jellemzően piacokon, vásárokon, távol- és közel-keleti érdekeltségű üzletekben történnek. Az ilyen szempontból „legfertőzöttebb” terület Budapest és térsége, hiszen a vállalkozások és a gazdálkodók központja ez, számos távol-keleti érdekeltségű piac és kereskedés települt a fővárosba. Az ország számos részén működő üzleteket, piacokat is a legnagyobb budapesti távol-keleti piacon beszerzett dolgokkal látják el.

A NAV az országhatáron belül a szellemi tulajdonjogok megsértése miatt szabálysértési eljárással 2017-ben csaknem 60 ezer különféle típusú, márkájú terméket foglalt le, értékük meghaladta a 62 millió forintot. Tavaly több mint 48 ezer terméket foglaltak le mintegy 88 millió forint értékben, idén május 31-ig pedig több mint 50 ezret, amelyek összesen 42 millió forintot értek – tudjuk meg Kis Péter Andrástól, a NAV szóvivőjétől. Tájékoztatása szerint ennél jóval több bűncselekmény történt hamis árukkal.

A NAV bűnügyi szakterülete a 2018-ban Magyarország területén 511 szellemi tulajdont érintő jogsértés kapcsán, összesen csaknem 1,5 milliárd forint értékben, 2019-ben pedig a mai napig 197 ilyen jogsértés miatt, összesen mintegy 870 millió forint értékben foglalt le különféle hamis termékeket. Az ilyen áruk nagy részét már a határon leleplezik. Az viszont beszédes, hogy milyen hatalmas mennyiségben akarnak behozni az országba hamis termékeket. A NAV csak az Európai Unió tagállamain kívüli országokból érkező árukat vetheti alá vámellenőrzésnek, amennyiben gyanússá válik, hogy egy termék valamilyen szellemi tulajdonjogot sért.

A vámosoknak az elmúlt két évben több mint ezer esetben kellett eljárást indítaniuk emiatt, és ez azt mutatja, hogy egyre több illegális áru érkezik a határhoz. Míg a vámosok tavaly csaknem 70 ezer hamis terméket füleltek le a határon, mintegy 1,5 millió euró értékben, idén több mint 1,5 millió terméket foglaltak le, az eredeti termék árát alapul véve 3,5 millió eurós értékben.

HOGYAN LEHET FELISMERNI A HAMIS ÁRUT?
– Az első fontos körülmény, hogy ezek általában feltűnően olcsóbbak. – Az árusítási hely is árulkodó lehet, eredeti termékeket ritkán árulnak piacokon, raktárakban, utcai árusok vagy házaló kereskedők. – A megmunkálás, kivitelezés látható minőségi problémái (például elmosódott feliratok, az ismerttől eltérő színárnyalatok használata, helyesírási hibák, címkék, doboz, csomagolás, azonosítók hiányosságai, eltérő anyag, ellentétes színek használata) is árulkodók. – Intő jel lehet, ha a csomagoláson ugyan szerepel a szükséges logó, védjegy, azonban a terméken már nem, vagy ha hiányzik az eredeti csomagolás. – A magyar nyelvű használati útmutató, kezelési kézikönyv, jótállási jegy hiánya is gyanúra okot adó jel, vagy ha nem tüntetik fel a gyártási helyet, származási országot, gyártót, forgalmazót.

Hamis autódiagnosztika

És hogy milyen hamisítványokat akarnak behozni az országba? Ebben széles a választék. Jellemzően sportcipők, ruházati, vegyipari termékek (ezen belül főként illatszerek, valamint mosó- és mosogatószerek), elektronikai eszközök, játékok, táskák, karórák, napszemüvegek, mobiltelefon-kiegészítők, valamint autódiagnosztikai eszközök. Az elmúlt években ugyanakkor legnagyobb számban (az esetek felében) autódiagnosztikai eszközökkel és ruházati termékekkel (az esetek mintegy 10 százaléka) találkoztak a NAV munkatársai, és ezek képviselték a legnagyobb értéket is – mondja Kis Péter András.

Gyakori még a hamis vagy illegális gyógyszerek, teljesítményfokozó szerek lefoglalása is. A NAV munkatársai a vámeljárásokban felderített hamis árukkal leggyakrabban az interneten rendelt termékek között találkoznak, ezek postai úton érkeznek. Ha a gyanújuk beigazolódik, a termékeket meg kell semmisíteni. Ha az áru birtokosa (megrendelője) ebbe nem egyezik bele, az áru értékétől függően szabálysértési vagy büntetőeljárás indul. A csempészek a hamis árut általában teherautók rakománya vagy személygépkocsik csomagjai közé rejtik, de érdekes módon többször előfordul, hogy nem is törődnek a leplezéssel.

Számos esetben a kamion raktere zsúfolásig van hamis áruval, és ezt eredetiként próbálják meg behozni az országba, vagy teljesen más termékek szerepelnek a kísérő okmányokon. Pedig a csempészek és a hamisítványokat értékesítő boltosok is sokat kockáztatnak. A hatóság az áru mennyisége és értéke, illetve az elkövetés egyéb körülményei (például üzletszerűség) alapján kiszabhatnak szabálysértési pénzbírságot, de akár tíz évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhetik az elkövetőket.

hamisítvány, bűnügy,

A kép illusztráció, egy 2014-es boltbezárásról. Fotó: Bielik István

Kétfenekű bőrönd

A csempészeket és a hamisítókat ez sem tántorítja el, ma már szinte hetente vannak elfogások. Június 24-én például a NAV munkatársai több mint négyezer hamis ruhát és kiegészítőt találtak egy teherautóban Nagylaknál. A pénzügyőrök egy Törökországból Magyarországra tartó kamiont ellenőriztek. A rakomány átvizsgálásakor több mint négyezer különféle márkajelzéssel ellátott – Ralph Lauren, Louis Vuitton, Gucci, Zara, Michael Kors, adidas – ruházati terméket, cipőt, női táskát pakoltak ki a zsákokból.

A török sofőr a szállítmány származását nem tudta igazolni. A több mint 320 millió forint értékűre becsült szállítmányt lefoglalták. Ezt megelőzően, június 18-án a pénzügyőrök egy szerb autóbusz ellenőrzésekor 7280 szem gyógyszert találtak Röszkén, amikor egy Szerbiából Németországba tartó buszt és utasait ellenőrizték. A sofőr és az utasok nem jelentettek be vámköteles árut. A pénzügyőrök a nyilatkozatokat elfogadták, azonban a csomagok szigorított vizsgálatakor kiderült, hogy az egyik utas bőröndjét átalakították.

A ruhákkal álcázott rejtekhelyről Ksalol és Rivotril feliratú gyógyszer került elő. Talán a vámosok eredményes munkájának is köszönhető, hogy vannak olyanok, akik a csempészet helyett más módszereket választanak. A pénzügyőrök június 14-én például az egyik fővárosi piacon tartottak ellenőrzést, ahol nemcsak több mint 2200 hamis márkajelzésű terméket foglaltak le, hanem a hamis jelet nyomó gépet is megtalálták. A lefoglalás összértéke mintegy 150 millió forint. A pénzügyőrök iparjogvédelmi jogok megsértése miatt feljelentést tettek a NAV pénzügyi nyomozóinál.

Gyanús, ami olcsó

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki közös kutatásából az derül ki, hogy a vásárlók ugyan tisztában vannak a hamisított termékek veszélyeivel, illetve azzal, hogy ezek behozatala, forgalmazása jogszabályokat sért, mégis sokan vásárolnak ilyen árukat. Gyakori persze, hogy megtévesztik őket, nem tudják, milyen cikkhez jutottak, annak ellenére, hogy a megvásárolt termék gyanúsan olcsó. Az elmúlt években a kutatás szerint ugyan csökkent a hamisított termékek iránti kereslet a magyar lakosság körében, de nem a legnépszerűbb csoportokban, például a ruhatermékeknél.

A válaszadók 15 százaléka vásárolt hamis terméket. A konkrét termékcsoportokra rákérdezve a válaszadók 23 százaléka jelezte, hogy beszerzett egy vagy több alkalommal nem megbízható forrásból származó árut. A legkelendőbbek minden évben a hamis ruhák, 18-20 százalékkal, hamis illatszereket, élelmiszereket és szoftvereket 3-5 százalékban vásárolunk. A ruha- és divatcikkeket a vásárlók csaknem kétharmada (64 százalék) piacon vagy az utcán szerzi be, további egyharmaduk (34 százalék) boltban is vásárolja az ilyen termékeket. A válaszadók mintegy kétharmadának (62 százalék) döntésében az játszotta a döntő szerepet, hogy a hamis árucikk olcsó volt.

– A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a hamis termékek alacsonyabb ára még mindig vonzó a fogyasztók számára, éppen ezért a hatékony megelőzés érdekében elsősorban arra kívánjuk ösztönözni őket, hogy az alacsonyabb ár mellett se vásároljanak hamis termékeket, és ismerjék fel annak káros következményeit – nyilatkozza Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára. Szerinte azonban optimizmusra ad okot, hogy évről évre egyre többen vannak azok, akik pusztán az alacsonyabb ár miatt már nem vennének hamis terméket.

MIT TEHETÜNK, HA NEM KELL A TERMÉK?
Amennyiben boltban vásárolt termék esetében merül fel a hamisítás gyanúja, vissza kell vinni az árut és a kereskedővel egyeztetni annak kicseréléséről, a vételár visszafizetéséről a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény hibás teljesítésre vonatkozó szabályai alapján. Ha ez nem megy, célszerű a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot (NFH) felkeresni. Az NFH segít a panaszosoknak felvenni a kapcsolatot a márka képviselőivel vagy a márkavédelmi egyesületekkel.

Lehetőség van az adásvétel „megtámadására” is. Ebben az esetben a márkaképviselet szakvéleményét bemutatva az értékesítőhelyen kérhetjük a vételár visszafizetését. Ha a kereskedő így is megtagadja a termék visszavételét, bírósági úton lehet érvényesíteni a követelést, illetve feljelentést is lehet tenni a NAV-nál. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény alapján lehetőség van továbbá arra, hogy a gazdasági kamarák mellett működő Békéltető Testülethez forduljunk.

 

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.