Vita a pénz körül

Megmarad-e az agrártámogatások és a fejletlenebb térségeknek, országoknak járó uniós források jelenlegi szintje 2021 után? Ezekről a kérdésekről várhatók a legádázabb viták a tagállamok között, ha megkezdődik az EU következő hosszú távú költségvetéséről szóló egyezkedés.

Ország-világHalmai Katalin2018. 03. 29. csütörtök2018. 03. 29.

Kép: Workers take down the stars of the sculpture by German artist Ottmar Hoerl depicting the Euro logo in front of the former headquarter the European Central Bank (ECB) is seen in Frankfurt am Main, central Germany, on July 6, 2015. All eyes were on the European Central Bank following the resounding 'No' in the Greek referendum, with the ECB seen as the only institution capable of calming market panic and preventing the Greek economy from collapsing. AFP PHOTO / DANIEL ROLAND / AFP PHOTO / DANIEL ROLAND, Fotó: DANIEL ROLAND

-
Workers take down the stars of the sculpture by German artist Ottmar Hoerl depicting the Euro logo in front of the former headquarter the European Central Bank (ECB) is seen in Frankfurt am Main, central Germany, on July 6, 2015. All eyes were on the European Central Bank following the resounding 'No' in the Greek referendum, with the ECB seen as the only institution capable of calming market panic and preventing the Greek economy from collapsing. AFP PHOTO / DANIEL ROLAND / AFP PHOTO / DANIEL ROLAND
Fotó: DANIEL ROLAND

A startpisztoly május 2-án fog eldördülni, amikor az Európai Bizottság elfogadja a 2020–2026 közötti időszak büdzséjére vonatkozó javaslatát. Annyi már kiszivárgott a készülő előterjesztésből, hogy a testület csökkentené a mezőgazdaságra és a regionális fejlesztésre jutó pénzek összegét. A két kiadási tételre jelenleg a közös költségvetésük háromnegyedét költik a huszonnyolcak. Ezt az Európai Bizottság és jó néhány tagállam is soknak tartja. Szerintük a források egy részét inkább olyan célokra kellene fordítani, amelyek jobban szolgálják a közösség érdekeit. Ilyenek például a kutatás-fejlesztés, a védelem és a biztonság, a migráció kezelése és a megerősített határőrizet. Brüsszel többet szánna a határokon átnyúló infrastruktúrák kiépítésére: az energia-, a távközlési és a közlekedési háló- zatok létrehozására, valamint a rendkívül népszerű diákcsereprogramra, az Erasmus pluszra.

A Brexitet követően évi 15 milliárd euróval fog zsugorodni a közös kassza. Eddig nagyjából a tagországok fele – köztük Magyarország is – jelezte, hogy kész a jelenleginél többet fizetni a közösbe. A többiek egyelőre elutasítják, hogy mélyebben a zsebükbe nyúljanak. Ezért óhatatlanul szükség van egyes kiadások megnyirbálá- sára és átcsoportosítására – állítja az Európai Bizottság. A csökkentés két legnagyobb áldozata az agrárium és a felzárkóztatás lehet. A JeanClaude Juncker elnök vezette testület szerint nemcsak a támogatások nagysága, hanem formája is reformra szorul. Günther Oettinger költségvetési biztos egy közelmúltban elhangzott beszédében azt mondta: nem biztos, hogy az EU-nak továbbra is a nagy agrárgazdaságokat és az óriáscégeket kell támogatnia.

Az Európai Parlament – amelynek beleszólá- sa van abba, hogy az unió mire és hogyan költsön – a közelmúltban állásfoglalást hozott a 2021-ben kezdődő hétéves költségvetésről. A  képviselő-testület ebben leteszi a garast a mezőgazdasági és a fejlesztési támogatások legalább jelenlegi szinten tartása mellett. Az EP szerint továbbra is valamennyi régiónak részesülnie kell a felzárkóztatási alapokból, de leginkább azoknak, amelyek jóval lemaradnak az uniós átlagtól.

Az EU hosszú távú költségvetéséről, a kiadá- sok és a bevételek nagyságáról és szerkezetéről várhatóan csak jövőre fognak megállapodni a tagállamok és az Európai Parlament. 

 

Ezek is érdekelhetnek