Határ menti csempészportya

Azt a pillanatot szeretném látni egyszer, amikor az illegális migráns éppen átlépi a határt, mondja a fiatal rendőr, Rab János, akinek a kocsijában zötykölődünk a Kelebia melletti susnyásokban. A terepjáró reflektora sűrűn nőtt fákból álló falról verődik vissza. Időnként megállunk egy pillanatra, János felkapcsolja a tetőre szerelt lámpákat is, amelyek egy-egy kereszteződésben a másik út elejét világítják meg.

– Nyomokat keresünk, vagy bármit, ami kilóg a képből. A határon végig van egy szervizárok, ha kocsival át akarnak jönni, akkor azt meg kell pallózni. Mindig más áru járkál a határon, most éppen a kínai ruha megy Szerbia felé. Fogás nem úgy lesz, hogy állunk, és egyszer csak jön a határsértő; rendszerint a nyomaikat találjuk meg először. És akkor még el kell őket fogni úgy, hogy lehetőség szerint ne szaladjanak szét a bozótban.

Az erdő szélén János leállítja a motort, kibújunk a hidegbe. Az út a határ mentén vezet, a szervizárkon túl már szerbek a tüskebokrok. A határőr előveszi az éjjellátó készüléket. „Nem lehet állandóan bekapcsolva tartani, egyrészt megeszi a telepet, másrészt ez a fajta világít is, ami messzire ellátszik.” Nézelődünk, próbálgatjuk a technikát, de mindenhol csupán a süket és nyirkos kelebiai éjszakát látjuk.

– Van épp elég erdő és bozót, ahol el lehet bújni, de örökre nem maradhat itt a határsértő – válaszolja János arra a kérdésre, hogy mégis, ebben a dzsumbujban hogyan lehet valakit megtalálni. – Előbb-utóbb ki kell mennie az útra, és megpróbálni továbbjutni. Olyan is van, hogy Kelebián, a boltban találkozunk velük össze.

►

– Három fő típusa van az illegális határátlépésnek – kezdte felkészítésünket a ránk váró izgalmakra Gulyás Zsolt, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság határrendészeti szolgálatvezetője. – Az első, amikor saját kútfőből, egy térképpel próbálkoznak. A következő, amikor Magyarországig elhozzák őket, és a határnál megmutatják, merre kell menni. Ezt hívjuk áttolásos módszernek. Szabadkára megérkezik a koszovói albán, akinek nincs elég pénze, a piros taxi elviszi a határátkelőhelyre vagy az államhatár közelébe, és a taxis azt mondja, hogy itt az átkelő, jobbra-balra meg tudod kerülni. Ha elkapnak, a te bajod. Háromszáz euró lesz.
A legkomolyabb problémát a nemzetközi embercsempész-szervezetek okozzák. Megszervezik az egész utat, a szállítást, az emberek összegyűjtését, a pihentetést és a határátlépést is. Legújabban hamis papírokat is készítenek.

– Olyan fiktív okmányokkal is találkozunk, amilyenek nem is léteznek – mondja Gulyás. – Nem is olyan régen a kollégáim két afgán állampolgárt fogtak el dán személyi igazolvánnyal. Azt tudni kell, hogy Dániában nincs személyi igazolvány…

A szervezett átkelés már keményebb dió. Vegyünk egy koszovói példát, kezdi a magyarázatot Gulyás. Elviszik a pácienseket a koszovói–szerb határhoz, ami Szerbia szempontjából nem is létezik, mivel ők Koszovót nem ismerik el államként. Bejutnak Szerbiába, ott is lesz egy szállító mikrobusszal. A vajdasági területen bérelnek egy tanyát, ahol körülbelül harminc embert várnak össze, utána a megfelelő alkalomra várnak. Szerb oldalon és magyar oldalon is vannak figyelők, akik biztosítják a terepet. Magához az átkeléshez komoly technikát vonultatnak fel. Van éjjellátójuk, mobiltelefont egyáltalán nem használnak, csak walkie-talkie-t, de olyannal is találkoztak már, hogy laptop volt náluk, és e-mailben kommunikáltak. Ha átjutottak, akkor következik a szállítás a magyar szakaszon. Jellemzően van egy előfutó, aki a migránsok előtt megy, hogy a rendőröket kiszúrják.

Hogy mindez mibe kerül? A taxis megoldás, mint említettük, háromszáz euró (270 forinttal szorozva: több mint 80 ezer forint). Ötszáz és ezer euró (135 és 270 ezer forint) közötti összegért lehet hamis okmányt szerezni. A szervezett utazás jellemzően 2500-3000 euró (675-810 ezer forint) körül lel gazdára, de a legdrágább, amiről Gulyás tud, 5000 eurót (több mint 1,3 millió forintot) kóstált.

– Koszovóban nagyon összetartó a család, a fiatal férfiaknak összeszedik a pénzt, akik aztán a kinti – legális vagy illegális – keresetükből törlesztenek. A rutinosabbak az ár kisebb részét fizetik ki előre, a maradékot csak a sikeres megérkezés után. A piac nemzetiségek és határszakaszok szerint is fel van osztva a csempészek között: ez az iparág valószínűleg jobban fizet, mint a kábítószer.