Egy fiolányi adomány

Ha a nyugati világ férfitársadalmának egy évtizeddel ezelőtt azt mondják, hogy a „sokasodjatok és szaporodjatok” felszólításnak majd’ minden második férfi nem tud majd eleget tenni, finoman szólva nagyot kacagtak volna. Ám a kutatások azt bizonyították, hogy a meddőségért 40 százalékban a férfiak a felelősek, ugyanennyiben a nők, és 20 százalékban mindkét fél. Magyarországon több mint 150-200 ezer meddő házaspár él.

Riport2011. 04. 29. péntek2011. 04. 29.

Kép: KRIO intézet sejt- és szövetbank, spermabank, meddöség, laboratórium, mikroszkóp, terhesség 2011.04.20 fotó: Németh András Péter, Fotó: Nemeth Andras Peter

Egy fiolányi adomány
KRIO intézet sejt- és szövetbank, spermabank, meddöség, laboratórium, mikroszkóp, terhesség 2011.04.20 fotó: Németh András Péter
Fotó: Nemeth Andras Peter

Drámai változáson ment át a férfiak nemzőképessége: egy dán felmérés szerint az egészséges populáció átlagos spermaszáma 1938 és 1990 között 113 millió/milliliterről 66 millióra esett vissza. A csökkenést egy francia kutatás is alátámasztja; eszerint is az utóbbi harminc évben jelentősen csökkent az egy milliliterben mért „normális” ivarsejtszám. Ma már az orvostudomány azzal is megelégszik, ha ez az adat eléri a 15 milliót.

Kérdéses: meddig csökkenthető ez az érték, hogy még nemzőképességről beszélhessünk? Ilyen változások láttán nem lehet azon csodálkozni, hogy egyre nagyobb az igény a még egészséges ivarsejtek tárolására, mondván, soha nem lehet tudni…

És donorok is szükségesek, akik felajánlják életképes spermiumukat. Olyanoknak, akiknek nincs más lehetőségük rá, hogy gyermekük születhessen.

Bármily hihetetlen, egy olasz kutató már a XVIII. században kísérletet tett spermafagyasztásra – fejlett eszközök híján a hóban. Mert csakis fagyasztással érhető el, hogy a későbbiekben hasznosítható legyen az ivarsejt. Hamarosan felvetődött a spermabank ötlete is, kifejezetten inszemináció céljára. Ennek az eljárásnak a során egy egészséges nő méhüregébe vagy közvetlenül a petevezetékébe juttatják a spermiumokat, hogy azok megtermékenyítsék a petesejtet. Az első inszeminációt 1790-ben végezték el Skóciában, egy vászonkereskedő feleségén, a férj ondójával, sikeresen.

A XX. század egyértelműen igazolta, hogy az emberi spermium jól tűri a fagyasztást, genetikai változást nem okoz. Az első lefagyasztott, majd felengedett spermiummal előidézett terhesség az USA-ban történt 1953-ban. A hivatalos bejelentéssel közel egy évtizedet kellett várni, mert egy akkor érvényben lévő törvény szerint „a donorinszemináció ellentétes a közerkölccsel és a morállal”. Ehhez jött a pápai kinyilatkoztatás: a katolikus egyházfő bűnnek nyilvánította a beavatkozást. A helyzet 1968-ig nem változott, ekkor azonban a Kaliforniai Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a donorinszeminációból születő gyermek neveléséért „csakis a törvényes apa a felelős, nem pedig az egyébiránt névtelen donor”.

Fölgyorsultak az események: 1977-ben két amerikai orvos megalapította az első spermabankot. A kiindulási koncepció egyszerű volt: mindazon férfiak, akik olyan terápiás vagy műtéti beavatkozásra vártak, ami veszélyeztette a nemzőképességüket, lehetőséget kaptak ondójuk lefagyasztására és tárolására. A törvényi könnyítéssel élve egyre több nőgyógyász kezelt terméketlen párokat úgy, hogy friss ondót használt inszeminációra. A valódi áttörés éve 1985 volt, amikor felfedezték korunk pestisét, az AIDS-t. Ezután csak fagyasztott ondót lehetett használni, előzetesen hat hónapig tárolni kellett.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek