Egykor hatezer római katolikus pap szolgált a mai Magyarország területén, ma alig több mint kétezer látja el ugyanazt a feladatot. Az egyik adventi hétvégén a csesztregi plébános mellé szegődtünk, hogy lássuk, miképpen lehet ellátni a növekvő feladatokat.
Trianonnal minden magyar település vesztett egy kicsit, ha másban nem, hát lélekben. Egy beregi falu, Tarpa azonban nyert – több száz hold földet. Egy ideje viszont veszély fenyegeti az ajándékot. A megrövidített falu, Badaló visszaköveteli az ősi jusst. Igen ám, de Badaló Ukrajnában van, Tarpa pedig Magyarországon! És köztük a határ – meg két békeszerződés.
Prűdek, riportomhoz érve, mély levegőt vegyenek, / Pironkodókat is kérlelem, megértők legyenek, / Ami itt következik, az, bizony, az élet maga, / Földesen engem erre száz vőfély taníta vala.
Már a koalíciós partner is furcsállja Szegeden, miért akarja a városvezetés egy ÁNTSZ-levélre hivatkozva sürgősen kiüríteni egyik belvárosi óvodáját. Tiltakozó szülők, túlfűtött jelenetek a közgyűlésben – kérdés, hogy a háttérben egy játékterem megnyitása, az MSZP pártszékházának áthelyezése vagy a véletlen áll.
Akár hungarikum is lehetne Kelet- és Közép-Európában Pásztor Béla. Aligha akad ugyanis a veresegyházi polgármesteren kívül olyan ember ebben a rendszerváltó térségben, akit 42 évig egyazon település élén tartottak volna a választók. Mégis, a legenda most meginogni látszik…
A Dunántúlon nem ritka az olyan falu, ahol a huszadik század teljesen kicserélte a népességet. A horvát határ menti Magyarbóly azonban majd’ mindegyiken túltesz. Ott csak elvétve él bennszülött, akiknek a felmenői is bólyiaknak számítottak. A lakosság többsége hajdú-bihari, felvidéki – és főleg szabolcs-szatmári.
A feketekereskedelem egyik ikonjának nevezte nemrégiben Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára a Négy Tigris néven elhíresült józsefvárosi kínai piacot. Igaza lehet, nem szükséges jogi végzettség, hogy érezzük: a piac körül valami nincs rendben. Mi most a vámosokat kísértük el ellenőrző útjukra.
Hiába sírjuk vissza a letűnt világot, mikor a faluban a pap, a doktor meg a tanító szava szabta a rendet. Ma az orvos éjfélig adminisztrál, a pedagógus pályázatok papírtigriseivel küzd. Ám új szereposztás készül, s ha minden igaz, az értelmiség tudástőkéje hamarosan kamatozni kezd. Igaz, ebből sem futja majd tekintélyt parancsoló terepjáróra…
Gerjen a jövőbe tart. Váltson jegyet…! – csábítja a képzeletet letelepedésre a község internetes honlapja. Az élni akarást, a fejlődést sugalló menetrendet azonban felülírni látszik Gerjen „állomásfőnökének” minapi távozása. A falu szülötte, Molnár József ugyanis kilencévnyi szolgálat után felállt a település első emberének járó székből.
Déva neve összeforrt Böjte Csabával és a Szent Ferenc Alapítvánnyal. A ferences szerzetes tizenöt éve kezdte maga köré gyűjteni az erdélyi árvákat, utcagyerekeket. Az általa alapított gyermekotthonok ma már behálózzák fél Romániát, önkéntes nevelők sokasága egyengeti bennük a kicsik útját. Köztük riportunk szerzője.
