Aszály van, segíteni kell!

Az országos aszály kihirdetését lehetővé tévő miniszteri közleményen jelenleg dolgoznak az agrártárca szakértői. Van, ahol az aszálykár 5-10 százalékos, máshol viszont eléri az 50-60 százalékot is. A csapadékhiány ugyanis 50-200 milliméter között mozog.

Ahhoz, hogy valamely termelő kárenyhítést kaphasson az aszály okozta terméskiesés miatt, a kárnak meg kell haladnia a 30 százalékot. A kárenyhítésre összességében az agrártárca számítása szerint több mint ötmilliárd forint áll majd rendelkezésre. Csak azok számíthatnak kárenyhítésre, akik a kárenyhítési rendszerbe bejelentkeztek. Gőgös Zoltán földművelésügyi államtitkár becslése szerint a kalászos gabonák esetében a terméskiesés 30 százalék körüli lesz. úgy vélte, a búzánál a múlt évi mintegy 5,5 millió tonna helyett mintegy 4 millió tonnát lehet majd az idén betakarítani.

A Magyar Agrárkamara legutóbbi elnökségi ülése tárgyalta és összefoglalta az aszály okozta károkat, hozamkieséseket, kilátásokat. A szakemberek a megyei agrárkamarák által végzett alapos adatgyűjtését elemezve megállapították, hogy az extrém tavaszi időjárási körülmények hatására az őszi vetésű termények hozamait a tavalyinak mintegy 60 %-ra becslik, de a tavaszi vetésű kultúrák (növénytermesztési és kertészeti) is sérültek, részint kelésük hiányos volt, részint nem fejlődtek megfelelően, ezért itt is jelentős terméskieséssel lehet számolni.

Az alacsony hozamokon kívül további gond, hogy a napraforgó, a kukorica gyomirtó növényvédő szerekkel történő kezelése gyenge eredményt mutatott, mivel hiányzott a „bemosó” csapadék és így a hatóanyagok nem tudták kifejteni a csirázó gyomokra a hatásukat, ezért újabb kezelés válik szükségessé, ami többletkiadással járva a termelés költségeit növeli.

A legelők is gyenge hozamúak, emiatt a kérődzők „póttakarmányozása” már jelenleg is költségnövelő tényező, ami miatt további állománycsökkenésre és állati termék-előállítás visszaesésére (pl. tejtermelés) lehet számítani.

A helyzet a szomszédos országok közül Romániában, Szlovákia és Ukrajna egyes részein sem jobb, azonban a Kárpát-medencén túli területeken, illetve az EU számos tagországában kedvezőbb, mivel ott jelentős csapadék esett. Ez a hazai növénytermesztők számára abból a szempontból hátrány, hogy az árak várhatóan nem lesznek olyan magasak, mint a korábbi aszályos években - mivel közvetlen környezetünkön kívül jelenleg kedvezőek a terméskilátások, ezért csak mérsékelt árnövekedés következhet be ezekben az országokban - ami miatt a hazai terméskiesést az árak várhatóan nem lesznek képesek kompenzálni.

A kialakult helyzet miatt több ezer termelő és mezőgazdasági foglalkoztatott jövedelme, munkája került veszélybe, mivel az elemi károk következtében sem bevétel, sem idénymunka nem lesz, a feldolgozó üzemek várhatóan alapanyaghiánnyal fognak küzdeni. A kialakult helyzet így nem csupán termelési/piaci kérdés, hanem jelentős foglalkoztatási és szociális probléma is.

A Magyar Agrárkamara Elnöksége ezért a veszteségek mérséklésére, a további kármentésre és az érintett ágazatok helyzetének stabilizálása érdekében - a veszteségek részbeni megtérítésén alapuló - az alábbi rövid és középtávú intézkedések megtételét kezdeményezi:

Rövid távú intézkedések:

A mezőgazdasági miniszter mielőbb nyilvánítsa aszály sújtottá Magyarország egyes megyéit (mértékét, területi eloszlását természetesen csak a betakarítások után lehet meghatározni) egyrészt annak érdekében, hogy a fedezeti vásárlások terhei elkerülhetők legyenek (vis major), másrészt részben, vagy egészben mentesülhetnének az érintett gazdálkodók az elnyert környezetvédelmi, tartástechnológia fejlesztési, beruházási támogatások vállalási kötelezettségei alól.
 

A vízkészlet járulék és rendelkezésre tartási járulék alól ez évben a gazdálkodók mentességet kapjanak, továbbá a vízhasználat 40 % díjtámogatásban részesüljön.
 

A gázolaj jövedéki adójának visszaigénylési lehetőségét 100 %-ra kell emelni – egy automatizmus során - a kárt szenvedett gazdálkodók körében.
 

Kormányzati segítséggel a bankokkal tárgyalásokat kell kezdeményezni annak érdekében, hogy az aszályt szenvedett termelők hiteltörlesztéseiket átütemezhessék, illetve a kormány részesítse kamattámogatásban a kárt szenvedett termelőket.
 

A takarmányvásárláshoz kedvezményes hiteleket kell biztosítani és a 2009/10 kvóta évre vonatkozó támogatás-kifizetés előrehozását a tejkvóta esetében, továbbá a kvótaalapú támogatás 50 %-os emelését az Európai Unió Bizottságával egyeztetve.
 

A válságos helyzetben lévő ágazatokban (tejtermelés, aszálykárt szenvedett növénytermesztők, kertészetek) minimálbéren foglalkoztatottak tb-járulékfizetési kötelezettségének 50%-os csökkentése számottevő segítséget jelentene.
Kezdeményezze a tárca az Európai Unió Bizottságnál, hogy az elemi károk okán kialakult helyzet miatt a területalapú támogatások kifizetése tekintetében előleg folyósítására kerüljön sor (a Tanács 73/2009 EK rendelet 29.cikk 4) bek. alkalmazása). Ezzel a termelők megingott jövedelemhelyzetén jelentősen lehetne javítani.
 

Megfontolandó, hogy az idei évben azoknak a termelőknek, akiket az aszály sújtott a tavalyi évben kifizetett top upnak megfelelő hektáronkénti összeg kerüljön ellentételezésre, amelynek forrása a mezőgazdaságtól (top-up) elvont 33 milliárd Ft lenne (akár faktorálás útján).

Közép távú intézkedések:

A MA szükségesnek tartja egyrészt a vízhasználati engedélyek gyorsított eljárással történő beszerzésére megoldást találni, másrészt az EMVA pályázati lehetőségek közül kiemelten kezelni az öntözési infrastruktúra fejlesztését. Az utóbbi években az öntözés drasztikusan visszaszorult Magyarországon, az öntözhető területnek (mintegy 200 ezer ha) csak harmadán öntöztek az elmúlt években, mert drága - ennek egyik eleme a magas vízdíj - az öntözővíz és a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére nincs elegendő forrás.
 

A MA javasolja, hogy az állam tanúsítson önmérsékletet az állami földek bérleti díjának meghatározásában.
 

A MA javasolja az EU felé kezdeményezni, hogy a legsúlyosabb kárt szenvedett megyékben a kormány, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium koordinálásában indítson további pályázatokat a munkahelymegtartás támogatására, ezzel együtt a továbbfoglalkoztatás ösztönzésére nemzeti és uniós fejlesztési forrásokra alapozva. A testület javasolja annak lehetőségét, hogy egy maximum 2 éves periódusra, az érintett - zömmel hátrányos helyzetű - vidéki térségeinkben az állam a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban foglalkoztatottak számára jövedelemkiegészítő, vagy foglalkoztatási támogatást adjon.