Kell-e irigyelni a sárga határt?

A káposztarepce vetésterülete 266 ezer hektár volt 2008 őszén, ami 15 ezer hektárral több, mint a 2008 évben betakarított vetésterület. 2008/2009 évi téli időjárás viszonylag jól bírták a növények, ezért csak 2 ezer hektáron pusztult ki a repce.

Kora tavasszal a repcék állapota jó terméskilátással kecsegtetett, az április elejei állapotbecslés szerint a terület 60 %-a „jó” állapotú volt. A száraz tavasz azonban megtette hatását, mivel a fejtrágyázást követően nem volt csapadék, így a kijuttatott tápanyag nem tudott hasznosulni – olvasható a Magyar Agrárkamara közleményében. A korán beköszöntő meleg időjárás miatt pedig a rovarkártétel is jelentős - különösen Békés, Heves, Fejér, Csongrád megyékben-, sőt a termékenyülés is hiányos. Nagyon gyenge állapotú repcék jellemzők Jász-Nagykun-Szolnok megyében, várhatóan itt jelentős lesz a kitárcsázás, de más megyékből is jeleztek hasonló területeket (Bács-Kiskun, Nógrád, Győr). Hajdú-Bihar, Vas, Veszprém, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben is a tavalyinál 20-30 %-kal alacsonyabb hozamra számítanak.

A magyar mezőgazdaság gabona- és olajnövény-ágazata integrálódott legjobban a nemzetközi piacba. Ugyanakkor a közelmúltban tapasztalt szélsőséges áringadozások és az európai bioüzemanyag-piac telítettsége eltántorította a (bio)etanol-gyártásba befektetni szándékozókat.

Az olajnövények exportlehetőségei a terméshozamok és az árak szélsőséges ingadozásai függvényében igen hektikusan alakultak az elmúlt években. A hozamok stabilizálása elengedhetetlen a jövőben. A magyar export-árualapot a homogenitás hiánya (szétaprózódott birtokstruktúrára, túl széles fajtaválasztékra, inputok visszafogására, tételek keverésére visszavezethető minőségi eltérések) jellemzi, így kínálati piac esetén versenytársaink előnyben vannak – szögezi le a Magyar Agrárkamara elemzése.

A kereskedők és termelők viszonya nem problémamentes: míg egyes nagykereskedőknél már kialakult beszállítói kapcsolatokról és szerződéses fegyelemről beszélhetünk, addig mások (pl. helyi felvásárlók és termelők) kapcsolatáról nem mondható el ugyanez. E körben a szerződéses fegyelem kritikán aluli, nincs bizalmi kapcsolat.

Magyarországon jelenleg egy helyen folyik biodízel-előállítás és három nagyobb üzemben nyersolajgyártás. Az üzemek alapanyag-beszerzése integrátorokon keresztül történik, a felvásárlási ár meghatározása egységes (MATIF jegyzés – francia tőzsdei ár -mínusz 25euró szállítási költség mínusz 5 euró kereskedői prémium tonnánként), de a terménypiacon 2008-ban bekövetkezett változások miatt a feldolgozók és termelők, integrátorok közötti kapcsolat nem nevezhető problémamentesnek. A felvásárló Mol a nyersolaj áráért a rotterdami kikötői árnak megfelelően fizet, az export nem jellemző.
.
Az instabil piaci helyzet miatt figyelembe kell venni, hogy az üzemek repcedara nyersanyagigényét akár ukrán importból is ki lehet elégíteni. (A felvásárlási ár ebben az esetben MATIF jegyzés  mínusz 25-40 euró tonnánként, bár ezt a piacot a dollár árfolyama is befolyásolja.)

Az árak hullámzására jellemző, hogy tavaly ilyenkor már nagyjából 115 ezer forintot adtak egy tonna repcéért és napraforgóért, most a napraforgó ára 68 ezer forint, a repcéé 85 ezer fölött van. A mostani árakon még érdemes lenne a bioüzemanyag gyártás, a tavalyival ráfizetéses. Érthető, miért a vonakodás a befektetni szándékozók részéről. Az agrártárca mostanában írt ki egy pályázatot, melyben kisebb, 5-10 ezer tonnás éves kapacitású feldolgozók létesítését támogatná.