Már 40 ezerbe kerül a tengeri, drágább a búza!

Még néhány hét és beindulnak a kombájnok. Az idén korán kezdődik az aratás, legalább két-három héttel előbb, mint szokott. A gazdálkodóknak viszont nem kell elkapkodniuk az árpa, a búza értékesítését. Az utóbbi hetekben ugyanis jelentősen drágult a tőzsdei jegyzés, márpedig az adás-vételi szerződések legtöbbször ezt veszik figyelembe. Ráadásul a nagy búzatermesztő országokban is kevesebb gabona terem az idén, így annak világpiaci ára is felfelé fog mozogni.

Jó lesz tehát nem kapkodni, aki tud, az várjon az aratás utáni időszakra. Tavaly ez az örök érvényűnek mondott nem jött be – a búza ára folyamatosan esett a nyár végéig, és még az ősszel is, míg az aratás első heteiben még 40-42 ezerért ment el a jobb minőségű búza tonnája, addig később már csak 30-32 ezerért.

Nos, most úgy néz ki 40 ezer, vagy némileg afölötti lesz az ár. Legalábbis a mostani tőzsdei jegyzések ezt mutatják. Augusztusi lejárat már meghaladta a 41 ezer forintot, és hétről hétre kúszik felfelé az ár, mely néhány hete még 36-37 ezer körül mozgott.

A kukoricánál még nagyobb a drágulás. Mármint a tőzsdén: ott ugyanis a téli 20-21 ezres jegyzéssel szemben ma már 40 ezer körüli számokat mutatnak a táblázatok már júliusra is!

Vagyis az alkuszok világosan reagálnak az időjárás változására. Csak a Dunántúlon esett annyi eső az utóbbi hetekben, mely rendben lévőnek mondható, de a legnagyobb búzatermesztő, alföldi, mezőföldi körzetekben szinte semmi. Itt nagy a baj.

Az ország lényegében már ketté vált: mármint a csapadék elosztást és a terméskilátásokat tekintve. A Dunántúl nagy részén nincs nagy baj – kivéve a már említett mezőföldi és a fölötti részt -, ott lesz elég termés. Az ország más részein viszont a kevés határozza meg majd a helyzetet. Az országos árakét viszont vélhetően az utóbbi körzetekben kialakult/ kialkudott árak: így szinte előre borítékolható, hogy a jobb termést betakarító dunántúli gazdaságok ebben az évben sokkal nagyobb jövedelemre tesznek szert, mint például az Alföld középső részén élők, ahol még az sem biztos, hogy a befektetett pénzt visszaadja az idei gabonatermés.