Egy héten belül élessé válik a parlagfű helyzet

Aki nem kaszál a következő hetekben, az akár milliókat is fizethet. No nem a búza aratásáról van szó, hanem a parlagfű elleni védekezésről. Tavaly szeptember 1-én lépett hatályba, de a természet törvényei szerint csak mostantól vált élessé az a jogszabály változás, mely szigorította a parlagfű elleni védekezést. Az Élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a kapcsolódó kormányrendelet ugyanis messze figyelembe veszi a parlagfű fejlődési ütemét, életciklusát. Márpedig a növény – melynek magvai több évtizedig a talajba temetve is megőőrzik csírázóképességüket, tövenként 3000-4000 magot nevelnek, pollenjét 100 kilométeres távolságba is elsodorhatja a szél – virágzati bimbóit ilyentájt kezdi fejleszteni. A jogszabály szerint a bimbó kialakulását is meg kell akadályozni, s ehhez rendeli a június 30-i határnapot – hívja fel a figyelmet a Magyar Agrárkamara közleményében.

A törvény értelmében június 30. az a legvégső időpont, ameddig meg kell akadályozni a parlagfű virágbimbóinak kialakulását. Ezt az állapotot továbbra is fenn kell tartani, melynek teljesítése csak a parlagfű rendszeres irtásával lehetséges. A bírói ítélkezési gyakorlat szerint mulasztás állapítható meg, ha a területen június 30-kát követően nem észlelhető olyan beavatkozás, amely a parlagfű fejlődésében kizárja a virágbimbók kialakulását. A parlagfű biológiájából, illetve közegészségügyi veszélyéből adódik, hogy a tényleges virágzás kezdetét nem lehet megvárni a védekezés megkezdésével.

A védekezési tevékenység megtörténtét külterületen a földhivatalok, belterületen a jegyzők ellenőrzik. A területek azonosítása – tulajdonos, földhasználó, helyrajzi szám stb. - ma már számítógéppel és műholdas helymeghatározó berendezésekkel gyorsan, pontosan elvégezhető. Az előző években a parlagfűvel erősen fertőzött területeken gazdálkodók bízvást számíthatnak az idei évben is az ellenőrzésre.

A hatóságok, amennyiben azt látják, hogy a földhasználó és tulajdonos nem végezte el a védekezést, úgy közérdekű védekezést rendel el. Erről nem kell előzetesen – ahogy az ellenőrzésről sem – értesíteni az érdekeltet. A hatóság, a kaszálást végző megbízott vállalkozó az érintett területre beléphet, lezárt területet felnyithat és dolgozhat az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is – hívja fel a figyelmet a Magyar Agrárkamara. Sőt, amennyiben a parlagfű elleni közérdekű védekezést kultúrnövény károsodása nélkül nem lehet elvégezni, a kaszálást abban az esetben is elrendelhetik, ha a kultúrnövény tőszáma nem éri el az agronómiailag indokolt tőszám 50 %-át és a parlagfűvel való borítottság a 30 %-ot meghaladja. Az okozott kárért a földhasználó kártalanításra nem tarthat igényt.

A védekezés költségeit 15 napon belül be kell fizetnie a mulasztás elkövetőjének, késedelem esetén a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben. Az összeg adók módjára behajtható, erről az APEH gondoskodik. Amennyiben az ingatlan közös tulajdonban (osztatlan közös esetén) van, úgy a költségek megtérítéséért valamennyi tulajdonos egyetemlegesen felelős.

A mulasztót ezen felül tetemes bírság is fenyegeti. Ez attól függően változik, hogy mekkora belterületről, vagy külterületről van szó. A bírságot szintén adók módjára kell behajtani. (A bírság mértékéről a táblázatban tájékozódhat.)
Ezen felül a földhasználót további szankcióként egyes agrártámogatások részétől, vagy egészétől is eltilthatják a hatóságok.