Első búzanemesítőnk centenáriumán

Orosháza egy napra a magyar búzanemesítés szellemi központjává vált: az egybegyűltek Mokry Sámuel (1832-1909), az első magyar búzanemesítő halálának centenáriumára emlékeztek.

Szántó-vető2009. 06. 24. szerda2009. 06. 24.
Első búzanemesítőnk centenáriumán

A tudományos emlékkonferencián dr. Dancsó József alpolgármester és Horváth József, a helybéli Gazdakör elnöke köszöntötte a résztvevőket, akik között önkormányzati képviselők, felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek, oktatási intézmények, egyházi és közművelődési szervezetek vezetői, erdélyi és vajdasági gazdaköri képviselők, gazdálkodók és számos érdeklődő foglalt helyet.

Koszorús Oszkár helytörténész – Orosháza díszpolgára – Mokry Sámuel életpályáját ismertette. Hangsúlyozta azt az alkotó, másokért tenni akaró és önzetlen segítő szándékot, amely Mokry egész életútját végigkísérte.

Matuz János,
a szegedi Gabonakutató Kft. igazgatója átfogó képet adott a búzanemesítés hazai történetéről, Mokry Sémueltől napjainkig. Kiemelte, hogy a nemesítési munka eredményeként jelentősen nőtt a termésátlag, javult a termésbiztonság és a minőség, valamint lehetővé vált a durumbúza termesztése is.

Bedő Zoltán
akadémikus, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet igazgatója bemutatta a martonvásári nemesítők és nemesítés szerepét és helyét a hazai búzanemesítésben. Hangsúlyozta, hogy a kutatóintézet a partnereivel – köztük a szegedi Gabonakutató Kft.-vel – egyre fontosabb szerepet játszik a molekuláris genetikai kutatásokban, a hagyományos és a molekuláris nemesítési eljárások ötvözésében. Nagy hangsúlyt fektetnek a minőség és a stressz-rezisztencia kutatására. A korszerű növénynemesítési innovációs lánc részét képezi a fajta-előállító és -fenntartó nemesítés, s ezekre épülhet a fajtaspecifikus termesztéstechnológia.

Jolánkai Márton,
a gödöllői Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézetének igazgatója a gabonatermesztésnek a vidék életében betöltött szerepéről tartott előadást. Hivatkozott az ENSZ népesedési előrejelzésére, miszerint 2050-re több mint 8 milliárd lakosa lesz a Földnek, aminek következtében csak fajlagosan egyre kisebb területen lehet az élelmiszer-szükségletet előállítani. Hozzátette, hogy hazánkban a búza termésátlaga az utóbbi évtizedben nem érte el a 80-as, 90-es évek átlagát.

Pauk János,
a szegedi Gabonakutató Kft. biotechnológiai osztályának vezetője feltette a kérdést: „Génmódosítás vagy hagyományos nemesítés?”, s vajon mit választana ma Mokry? Szerinte a válasz a kettő harmonikus összehangolt egysége. A genetikailag módosított búza lényegesen jobb herbicid-rezisztenciával rendelkezik, ezáltal a búzatermesztés kevesebb vegyszerrel és biztonságosabban valósítható meg. Ugyancsak kedvezőbbek a transzgénikus búza sütőipari minőségi paraméterei is.

Popp József,
az Agrárgazdasági Kutatóintézet főigazgató-helyettese a világ gabonatermesztésének és a gabonapiac kilátásait vette górcső alá. Nemzetközi előrejelzésekre hivatkozva bemutatta, hogy a világ búzatermesztése az elkövetkező tíz évben 5%-kal növekszik, míg az Európai Unió országaiban nem várható változás. Szintén nem módosul jelentősen a búza világpiaci ára, amely várhatóan 200-218 dollár/tonna között alakul, a globális búzakereskedelem viszont mintegy 20%-kal növekszik (100-ról 120 millió tonnára). A magyar gabonaágazat a természeti adottságok következtében bizonyíthatóan komparatív előnyökkel rendelkezik az Európai Unióban. Ugyanakkor a magas szállítási költségek miatt – erős kínálati piac esetén – Európában és a mediterrán térségben csak alacsony árak mellett lehetünk versenyképesek.

Miskucza Péter,
a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. növénytermesztési főágazati igazgatója a térség egyik legpatinásabb mezőgazdasági nagyvállalatának búzatermesztési gyakorlatát mutatta be. A cég 2200 hektáron termeszt búzát, ennnek felén vetőmagtermesztés folyik. Az előadásból kiderült, hogy az agrotechnikai követelmények pontos betartása és a kiváló minőségű vetőmag használata a sikeres búzatermesztés záloga. Mezőhegyesen a magyar nemesítésű búzafajták használatát helyezik előtérbe, amelyek mindegyike magában hordozza a magas átlaghozamot, és a malmi vagy javító minőséget.
 

A tudományos konferencia résztvevői az orosházi Alvégi temetőben, Mokry Sámuel síremlékénél megemlékezést tartottak. Az evangélikus templomnál pedig emlékfát ültettek a tudós tiszteletére.

Dr. Horváth József
főiskolai docens
Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar
Hódmezővásárhely

Kattintson bármelyik fotóra és megnyílik a képgalériánk!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek