Változócsillagok bűvkörében
Hadházi Csaba Miklós évi 250 estét tölt a csillagvizsgálóban.
Hadházi Csaba Miklós évi 250 estét tölt a csillagvizsgálóban.
TŐLÜNK SZÁZÖTVENMILLIÓ KILOMÉTERRE van a legközelebbi, a legtávolabbiról pedig még csak nem is tudunk. De még a legközelebbi csillagot is hiába érhetjük el viszonylag hamar: ha túl közel megyünk hozzá, minden élő és élettelen elég, arról pedig szó sem leh
TŐLÜNK SZÁZÖTVENMILLIÓ KILOMÉTERRE van a legközelebbi, a legtávolabbiról pedig még csak nem is tudunk. De még a legközelebbi csillagot is hiába érhetjük el viszonylag hamar: ha túl közel megyünk hozzá, minden élő és élettelen elég, arról pedig szó sem leh
HŐSÉGTŐL REMEGNEK a júniusi napok, jégeső hull az égből, így nem csoda, ha sokan azt gondolják, hogy tombol a nyár. Miközben még be sem köszöntött. A meteorológiai, persze, igen, június elsején, a csillagászati azonban csak június 21-én. Miközben Kínában
HŐSÉGTŐL REMEGNEK a júniusi napok, jégeső hull az égből, így nem csoda, ha sokan azt gondolják, hogy tombol a nyár. Miközben még be sem köszöntött. A meteorológiai, persze, igen, június elsején, a csillagászati azonban csak június 21-én. Miközben Kínában
SZÓ, AMI SZÓ: a kozmológia nem éppen az a tudomány, amellyel fel lehet kelteni a hétköznapok gondjain rágódó ember érdeklődését, de azért tennék egy kísérletet. Ezért március 14-én felbaktattam az MTA Konkoly Thege Miklósról elnevezett csillagvizsgálójába
SZÓ, AMI SZÓ: a kozmológia nem éppen az a tudomány, amellyel fel lehet kelteni a hétköznapok gondjain rágódó ember érdeklődését, de azért tennék egy kísérletet. Ezért március 14-én felbaktattam az MTA Konkoly Thege Miklósról elnevezett csillagvizsgálójába
KÜLÖNÖS KINCCSEL, Magyarország legnagyobb holdkőzetével gazdagodott nemrég a Kaposvár közelében található Zselici Csillagpark. Az értékes lelet Algériából, a valaha felfedezett legnagyobb holdi meteorithullásból származik, de késő nyári éjszakákon hazánkb
KÜLÖNÖS KINCCSEL, Magyarország legnagyobb holdkőzetével gazdagodott nemrég a Kaposvár közelében található Zselici Csillagpark. Az értékes lelet Algériából, a valaha felfedezett legnagyobb holdi meteorithullásból származik, de késő nyári éjszakákon hazánkb
A KARÁCSONY elválaszthatatlan a betlehemi csillagtól. Hogy csodával van-e dolgunk vagy csillagászati jelenséggel, arról a vita máig nem zárult le. Az azonban bizonyos, hogy az ókorban az égi jelenségekből messzemenőbb következtetéseket vontak le, mint man
A KARÁCSONY elválaszthatatlan a betlehemi csillagtól. Hogy csodával van-e dolgunk vagy csillagászati jelenséggel, arról a vita máig nem zárult le. Az azonban bizonyos, hogy az ókorban az égi jelenségekből messzemenőbb következtetéseket vontak le, mint man
Ezékiel próféta a zsidók babiloni fogsága idején mondta el jövendöléseit, melyek között csillagászati jelenség leírására is találunk. Könyvének – amely a Biblia része – 32. fejezetében jövendöli: „A tizenkettedik esztendőben, a tizenkettedik hónap elsején
Ezékiel próféta a zsidók babiloni fogsága idején mondta el jövendöléseit, melyek között csillagászati jelenség leírására is találunk. Könyvének – amely a Biblia része – 32. fejezetében jövendöli: „A tizenkettedik esztendőben, a tizenkettedik hónap elsején
A FŐVÁROSBAN nem látogatható a népligeti planetárium, az épület kapuján már június 18-án kattant a lakat. Eget viszont máshol is nézhetünk.
A FŐVÁROSBAN nem látogatható a népligeti planetárium, az épület kapuján már június 18-án kattant a lakat. Eget viszont máshol is nézhetünk.
HÁTBORZONGATÓ belegondolni, hogy az éjszakai égbolt tele lehet olyan csillagokkal, amelyek már nincsenek is odafent. Csakhogy olyan messze vannak tőlünk, hogy a fényük még akkor is úton van a Föld felé, amikor az égitestek már régen elpusztultak.
HÁTBORZONGATÓ belegondolni, hogy az éjszakai égbolt tele lehet olyan csillagokkal, amelyek már nincsenek is odafent. Csakhogy olyan messze vannak tőlünk, hogy a fényük még akkor is úton van a Föld felé, amikor az égitestek már régen elpusztultak.
AZ ŰRHAJÓK óránként 19 ezer kilométerrel repülnek a Mars felé. A landoláshoz hat perc alatt kell 19 kilométer per órás sebességre lassulniuk. Vajon kik nézhetnek körül elsőként a vörös bolygón, ahonnan a Föld csupán távoli fénypontnak látszik? Kereszturi
AZ ŰRHAJÓK óránként 19 ezer kilométerrel repülnek a Mars felé. A landoláshoz hat perc alatt kell 19 kilométer per órás sebességre lassulniuk. Vajon kik nézhetnek körül elsőként a vörös bolygón, ahonnan a Föld csupán távoli fénypontnak látszik? Kereszturi