Hogyan szedjük az antibiotikumokat?

Az antibiotikumról röviden
Az antibiotikumok olyan gyógyszerek, melyek a szervezetben megtelepedett baktériumokat elpusztítják (baktericid hatás), vagy szaporodásukat gátolják (bakteriosztatikus hatás). Ebből kifolyólag bakteriális fertőzé­sek kezelésére vagy megelőzésére használják őket. A leggyakrabban előforduló ilyen fertőzések: az arc- és a homloküreg-gyulladás, a tüszős mandulagyulladás, a középfülgyulladások, a hörghurut és a tüdőgyulladások nagy része, a vesemedence-gyulladás, a húgyúti fertőzések, az agyhártyagyulladás, a kötőhártya-gyulladások jó része, és a vérmérgezés.

Az első felismert antibiotikum egy penészgomba (Penicillium notatum) terméke, a penicillin volt, melyet Alexander Fleming fedezett fel 1929-ben, a bakteriális fertőzések kezelésére. Sokak nem biztosak abban, hogy milyen betegségek esetén és hogyan kell az antibiotikumokat alkalmazni vagy ha ismerik is a helyes megoldásokat, mégsem tartják be ezeket, nem számolva a várható következményekkel. Kevesen alkalmaznak probiotikumot az antibiotikum-kezelés mellé, pedig az sokat segíthet a gyorsabb regenerációban!

1. Aranyszabály
CSAK ORVOSI RECEPTRE!!
Az antibiotikumok csak bakteriális fertőzések kezelésére alkalmasak. A téli hónapokban tomboló, megfázásos tüneteket okozó betegségek legtöbbször vírusos eredetűek, ezért ezekre nézve az antibiotikumok hatástalanok. Általános szabályként megfogalmazható, hogy az antibiotikum szedését csak az orvos írhatja elő, bakteriális fertőzés esetén. Az influenzavírus okozta fertőzés esetén orvosi javaslat nélkül bevett antibiotikum a vírust nem pusztítja el, viszont a szervezetben az antibiotikumra érzékeny baktériumok elhalnak és helyüket a gyakran sokkal veszélyesebb, az antibiotikummal szemben ellenálló (ún. rezisztens) baktériumtörzsek foglalják el, így az influenza súlyos szövődményeit az antibiotikum szedése elősegítheti.

Fontos tudni még, hogy megmaradt gyógyszert soha, semmilyen esetben sem szabad bevenni, még akkor sem, ha esetleg a jelentkező tünetek megegyeznek azzal, amit a beteg korábban észlelt.

2. Aranyszabály
MINDIG VEGYE BE AZ ELŐÍRT MENNYISÉGET!
A nem megfelelő mennyiségben szedett antibiotikum a rezisztens baktériumok elszaporodását segíti elő, és így a betegség kiújulhat, sőt, súlyosbodhat is. Az antibiotikumok a szervezetben rövid idő alatt hatástalanná válnak vagy hamar kiürülnek, ezért szükséges meghatározott időben és a pontosan előírt adagban bevenni őket.

3. Aranyszabály
ANTIBIOTIKUMHOZ SZEDJEN PROBIOTIKUMOT IS!
A korszerű antibiotikus kezelés komplex, tehát nem csak a betegség legyőzésére, hanem a szervezet gyors regenerálására is kiterjed, hiszen az antibiotikumok mérséklik a bélflóra működését, ami a betegség utáni regenerálódás elhúzódásához vezethet. A bélbaktériumokat elpusztítva legsúlyosabb tünetként gyakran okoznak komoly hasmenéseket, bélgyulladást, ezért széles spektrumú antibiotikumos kezelés mellett mindig ajánlott a bél baktériumflóráját probiotikus gyógyszerrel segíteni. A probiotikumok jótékony hatású baktériumok, javítják a bélflóra működését, elősegítik a problémamentes emésztést, erősítik az immunrendszert és segítik a vitaminhiány megszűnését.

Itt az ideje, hogy mindenkiben tudatosuljon: az antibiotikumok csak a bakteriális fertőzések esetén hatásosak, de nem segítik a gyógyulást, nem előzik meg a megbetegedést az olyan vírusos fertőzések esetén, mint például egy megfázás vagy influenza. Az antibiotikumok szedése figyelmet és fegyelmet igényel, különben elvesztik hatékonyságukat. Sajnos, az antibiotikumok helytelen vagy indokolatlan szedése következtében a baktériumok ellenállóvá válnak a napjainkban alkalmazott antibiotikus kezelésekre. Emiatt az utóbbi néhány évben egyre több antibiotikum vesztette el a hatékonyságát. Annak veszélye fenyeget, hogy a világnak szembe kell néznie az antibiotikumok előtti korszak visszatérésével, amikor egy egyszerű sebfertőzés is a beteg életébe kerülhetett. Az antibiotikumok hatékonyságának megőrzése mindenki felelőssége!

Hány napig és naponta hányszor?
Hosszú, pontos és költséges vizsgálatok előzik meg egy-egy antibiotikum bevezetését. Számos lépcsőfok után meg kell állapítani, hogy mekkora dózis szükséges az optimális hatás eléréséhez, hogy mennyi idő alatt és milyen tempóban bomlik vagy ürül az adott szer. Az antibiotikum-terápia hatékonyságának feltétele, hogy az antibiotikum megfelelően magas koncentrációban jusson el a fertőzés helyére (például a tüdőbe, agyba, arcüregbe stb.).

A helyes antibiotikum-választáshoz figyelembe kell venni az infekció helyét, a klinikai kép súlyosságát, a rizikófaktort jelentő alapbetegségeket, a beteg életkorát, testsúlyát, máj- és vesefunkcióját egyaránt. Fontos tudni továbbá, hogy az adott antibiotikum milyen széles koncentrációtartományban hatásos, és hány napig szükséges adagolni ahhoz, hogy a kezelés a baktériumkoncentrációt annyira csökkentse, hogy a maradékkal a szervezet immunrendszere könnyen elbánhasson.

Az antibiotikum-rezisztencia kialakulása
Ha a beteg jobban érzi magát, és ezért a gyógyszer bevételét elhanyagolja vagy nem szedi az előírt kúra teljes hosszán át, akkor a baktériumok egy része nem pusztul el, hanem ismét szaporodni kezdhet. Ráadásul a kezelés utolsó szakaszáig csak a legellenállóbb baktériumok képesek kitartani, és ha ilyenkor függesztjük fel a kezelést, mondván, hogy azt a néhány utolsó szemet már nem érdemes bevenni, akkor pont ezeknek a legellenállóbb kórokozóknak adunk esélyt a szaporodásra, vagyis a kezelés elhanyagolásával – akaratunk ellenére – egy antibiotikumnak ellenálló csoportot fejlesztünk ki. Ügyeljünk tehát az orvos által előírt adagolás pontos betartására!

Bizonyított tény, hogy amelyik antibiotikumból sokat használnak egy területen, ott nő a rezisztencia, az ellenállás is vele szemben. Vannak súlyos betegségeket okozó kórokozók, melyek nagyon kevés fajta antibiotikumra reagálnak. Ilyen fertőzések esetében nagyon fontos, hogy ne alakuljon ki rezisztencia, mert nem lesz mivel kezelni őket. Az antibiotikum rezisztencia terjedésének megállítása és a tudatos gyógyszerszedés a célja az egész Európában megrendezésre kerülő Antibiotikum Napnak.

Mi vár ránk?
Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia világszerte és Magyarországon is egyre súlyosabb gondokat okoz. Csökken a bakteriális fertőzéses betegségek kezelésének hatékonysága. Bizonyos antibiotikumokkal szemben egyes országokban igen eltérő lehet a rezisztencia. Például egy bizonyos baktérium ellen egy adott gyógyszer hazánkban hatásos, de Svéd-országban már nem. Sajnos, a rezisztencia növekedésével egyre fogynak a hatásos antibiotikumok, és egyre újabb fejlesztésű, drágább szerekhez kell nyúlni, de egy idő után rezisztencia alakul ki ezekkel az új szerekkel szemben is.

A tavalyi évben több mint 11 millió doboz antibiotikumot adtak el Magyarországon. A fogyasztás mértéke magas, a tudásunk a gyógyszer szedésével, hatásaival kapcsolatban mégis alacsony szinten van, pedig van mit veszítenünk.

Forrás: Diéta és Fitnesz