Nem dohányzik? Biztos?

A dohányfüstben körülbelül. négyezer olyan vegyi anyag található, amely károsítja a légutakat, valamint rombolja a szív- és érrendszert. A legveszélyesebb ártalom kétségkívül a rák: a dohányfüst egyike a leggyakoribb rákkeltő anyagoknak, amely a daganatos halálesetek 25 százalékáért felelős.

A dohányzás nem csak azokra veszélyes, akik elszívják a bűzrudacskát. A dohány égése során keletkező füstöt zárt térben mindenki belélegezheti, vagyis a dohányos ember nem csak a saját, de családtagjainak, barátainak és munkatársainak egészségét is veszélyeztetni. A füstös bárban eltöltött két óra annyit jelent, mintha négy szál cigarettát szívtunk volna el. A dohányzó sofőr mellett, ha nem húzzuk le az ablakokat, egy óra alatt három szál cigarettának megfelelő füstöt lélegzünk be. A dohányfüsttel szennyezett munkahelyen, nyolcórás munka mellett, hat szál cigarettát tüdőz le a nemdohányzó kolléga.
 
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) becslései alapján évente legalább 200 ezer munkavállaló veszíti életét a munkahelyi dohányzás következtében. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala szerint a passzív dohányzás évente csaknem háromezer nemdohányzó amerikai haláláért felelős, akik javarészt tüdőrákban veszítik életüket. Az Európai Unióban a munkahelyi passzív dohányzás a vendéglátóiparban átlagosan minden munkanapon egy dolgozó halálát okozza.

Becslések szerint 700 millió ember, vagyis a világon élő gyermekek csaknem fele szív be dohányfüsttel szennyezett levegőt, legtöbbször a saját otthonában. Ráadásul a cigarettafüst a gyerekek körében több veszedelmes betegséget okozhat, s tovább súlyosbíthatja egyes meglévő kórságok, mint például az asztma állapotát.

A passzív dohányzás veszélyeinek dacára a világ országainak több mint fele, vagyis a világ népességének kétharmada továbbra is engedi, hogy az állami hivatalokban, a munkahelyeken és más zárt helyiségekben dohányozzanak.

Pedig a totális tiltáson kívül nemigen akad más módszer arra, hogy mindenki számára biztosítható legyen az egészséges, dohányfüstmentes környezet. A legfrissebb tanulmányok szerint az épületekbe szerelt légtisztító berendezések sem képesek jelentősen javítani a füsttel szennyezett belső levegő minőségét.

Az Egészségügy Világszervezet szerint a kormányoknak fel kell ismerniük a dohányfüst kockázatait és az emberek tiszta levegőhöz való jogát: dohányzási tilalmat kell bevezetniük, illetve más eszközökkel, például egészségügyi figyelmeztetésekkel is fel kell lépniük a dohányzás visszaszorítás érdekében. A tiltás hatékonyságát igazolja az is, hogy a füstmentes munkahelyeki politikája átlagosan 29%-kal csökkentette az érintett alkalmazottak körében a dohányzás mértékét.

A dohányosokban tudatosítani kell, hogy mekkora kárt okoznak saját és környezetük egészségében. A cigarettáról nem könnyű leszokni. A dohányfüggőség krónikus, idővel súlyosbodó fizikai és pszichés függést okoz, amely mind szükségesebbé, egyszersmind nehezebbé is teszi a leszokást. Orvosi segítséggel, a megfelelő állapotfelmérésnek, kezelésnek és támogatásnak köszönhetően növelhető a sikeres leszokás esélye.