Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Mi sem természetesebb, mint hogy beszélünk, kommunikálunk. De hogy ez mit jelent, akkor fogjuk föl igazán, ha valamiért elmegy a hangunk.
Kép: Mészáros Krisztina föorvosnö pre- és posztoperativ foniátriai diagnosztikai eljárások hangképzési zavarokban (stroboscopia, acustikai viszgálatok). Posztoperativ hang és artikuláció kezelések (funkciónális dysphinia, hangterápia) onkológia 2009.05.04. fotó: Németh András Péter
Bele sem gondolunk, mekkora csoda az emberi hang. Hogy az egész operaházat betöltő, a hangszerek hatásait is fölülmúló énekhang forrása csupán két gyufaszálnyi hangszalag. Ezt a gégében helyet foglaló „húrt” rezegteti meg a tüdőből kiáramló levegő; a rezgésből születik meg a hang, ami aztán a szájüregbe jutva formálódik, artikulálódik, míg végül értelmes emberi hangalakokban, szavakban és mondatokban ölt testet. Ilyen egyszerű a hangképzés, a beszéd – ha megvan hozzá a szervünk. De ha nincs?
A foniátria speciális területe az orvostudománynak, amely a különböző okok miatt sérült vagy elvesztett beszédkészség visszaállításán fáradozik. Művelője speciális szakorvos: foniáter, mint Mészáros Krisztina is, az Országos Onkológiai Intézet főorvosa.
– Hogyan lesz valakiből foniáter?
– Segíteni akarásból. Bennem legalábbis ez munkált akkor is, amikor orvosnak jelentkeztem, és munkál ma is, amikor azon dolgozom, hogy visszaállítsam embertársaim sérült, elveszett beszédkészségét. Mert a beszéd, a kommunikáció emberi mivoltunk meghatározó része, enélkül borzasztó elszigeteltségbe, lelki válságba kerülhet az ember.
– Mitől sérülhet a beszédkészség?
– Ha a szervi okokat tekintjük, akkor például a hangszalagok rákos megbetegedésétől. Ez a legveszélyesebb ok, ami rekedtséget vált ki. De nem kell mindjárt erre gondolni, mert polip vagy ciszta is kialakulhat a hangszalagon, ami egyszerű műtéttel orvosolható. Mindenesetre tartós rekedtség esetén feltétlenül forduljunk orvoshoz.
– Sokan láttunk már embereket, akiknek eltávolították a gégéjét a hangszalagokkal együtt, és légcsövüket a nyakukra vezették ki. Nincs hangképző szervük, és nincs tüdőből föláramló levegő sem, ami rezgést keltsen.
– Rajtuk első lépésben a műgége segít, ami valójában egy elemmel működő gép, ami egy alaprezgést (alaphangot) hoz létre. A beteg ezt a nyakára teszi, és a torokban keltett rezgést a szájüregében artikulálja tovább. Ezzel azonban az a baj, hogy géphez köti az embert. Ezért jobb megoldás az úgynevezett nyelőcsőbeszéd, aminek a lényege, hogy a páciens lenyeli a levegőt, majd a gyomorból úgymond visszahozza, és az így keltett légárammal a nyelőcső-nyálkahártyát rezegteti meg és képzi a hangot. Halk, mély és rekedtes hangot hallat, de az mégiscsak az övé, nem pedig a gépé. És alkalmas kommunikációra. Átlagosan három hónap alatt megtanulható. Létezik egy klubunk, amely nyitva áll az ilyen betegek számára, ahol oldottabb formában együtt tanuljuk ezt a fajta beszédképzést.
A nyelésről szólva az orvosnő szót ejt a foniátria egy új ágáról is, ami kifejezetten a nyelési panaszok orvoslásával foglalkozik. Baleseti sérültek, agyi infarktuson, bizonyos fajta garat-gége műtéteken átesettek esetében jelenthet nehézséget ez a mindennapi testi funkció. Az orvos feladata itt a biztonságos nyelés helyreállítása, annak megakadályozásáért, hogy étel kerüljön a tüdőbe – hiszen az veszedelmes szövődményekkel járhat.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu