Szavazzon: kibe szúrják először?

A Nemzeti Influenza Pandémiás Terv az oltóanyag elosztásának sorrendjéről csak annyit ír, „a védekezés megfelelő szakaszában az ÁNTSZ elrendeli az egészségügyi dolgozók és az ország működőképességének fenntartásában kulcsfontosságú ágazatok dolgozói védőoltásának megkezdését”. Azt azonban már nem részletezi, kik ezek a személyek, és arról sem ad pontos tájékoztatást, hogy az esetlegesen szűkös forrásokat hogyan kell elosztani.

Kanadában a 2003-as SARS-járvány kapcsán szerezhettünk tapasztalatokat arról, mennyire fontosak az emberek számára a világos, követhető és nem utolsósorban ellenőrizhető elvek.

– Például nem mindegy, hogy a megmentett életek vagy az életévek maximalizálása a fő célunk – hangsúlyozza Bognár Gergely, a New York-i Egyetem bioetika oktatója. Az első esetben érkezési sorrendben mindenki megkapná a gyógyszert, a másodikban elsősorban a fiatalok. Egyébként, ahogy számos kutatás bizonyítja, az idősebbek többsége is igazságosabbnak tartja a fiatal életek megmentését. A döntés mindenképpen nagyon nehéz. Egy viszont biztos: az igazságosság elveinek a lefektetése nagyon fontos lenne egy olyan országban, ahol kórházakban az elsőbbséget, a jobb ellátást a köpenyzsebbe csúsztatott boríték vastagsága szabja meg.

– Nem véletlen, hogy nem jelentek meg a magyar pandémiás tervben az etikai kérdést érintő passzusok – mondta el lapunknak Kakuk Péter filozófus. A magyar társadalomban nincs meg az igény az igazságos sorrend számonkérésére, legyen az vesetranszplantációslista vagy a sertésinfluenza elleni oltóanyag beadási sorrendje – míg mondjuk, Kanadában ez a kérdés állandóan napirenden van. Ráadásul olyan fontos részletkérdések is elsikkadnak, hogy például milyen kockázatot várhatunk el az egészségügyi dolgozóktól. A SARS idején is az egyik legsúlyosabb probléma az ápolók és az orvosok távolmaradása volt, mert az iskolák bezárásával az orvosok inkább a szülői kötelezettségüknek tettek eleget.