A húsevők felfalják a jövőnket?

Világszerte a szántóföldek csaknem egyharmadán termesztenek takarmányt, s évről évre növekszik a termelésbe vont területek aránya – többnyire az erdők kárára. Miközben az esőerdő hektáronként 200 tonna széndioxidot képes megkötni, ugyanez a szántóföldek esetén alig 8 tonna.

Amennyiben az emberiség húsfogyasztását sikerülne letornázni heti 70 gr marhahúsra, 325 gr csirkehúsra és tojásra, akkor csaknem 160 magyarországnyi szántóterület szabadulna fel. Ezen felül, ha figyelembe vesszük, hogy a jelenleg takarmánytermesztésre befogott területeken emberi élelmezésre vagy biogáz termelésére alkalmas növényeket is lehetne ültetni, akkor a földhasználat már összesen 2672 millió tonna széndioxiddal terheli az állattartás öko-számláját. Ehhez jön még az erőteljes üvegházhatású metán, amely főként a tehenek trágyájának lebomlásakor keletkezik.

Korábban az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági szervezete (FAO) még 18 százalékra becsülte az állattenyésztésből származó széndioxid-kibocsátás arányát. Az említett tanulmány szerzői, Robert Goodland és Jeff Goodland – korábban mindketten a Világbank környezetvédelmi tanácsadójaként dolgoztak – azonban azt állítják, hogy a FAO adatai erősen alulbecsültek. Így – öbbek között – megfeledkezik a haltenyésztés okozta környezetterhelésről, nem vették figyelembe a haszonállatok légzése során keletkező széndioxidot, a hústermékek hűtéséhez használt, üvegházhatású flurocarbon gáz környezeti hatását, az állati melléktermékek ártalmatlanításának költségeit, valamint a hústermékek termelésekor, szállításakor és megsemmisítésekor jelentkező környezetterhelést. A tanulmány szerzői azt is bekalkulálták, hogy a húst magasabb hőmérsékleten és hosszabb ideig kell főzni, mint a zöldségeket.

A két ökológus szerint, ha valamennyi tényezőt figyelembe vesszük, az állattartással évente 32,562 milliárd tonna széndioxidot bocsátunk ki a légkörbe, ami a teljes üvegházhatású gázkibocsátás 51 százaléka. Tehát csupán a húsfogyasztás csökkentésével többet tehetünk bolygónk védelméért, mint a megújuló energiaforrások használatával összesen.

Nem csoda, hogy egyre több kezdeményezés célozza a húsfogyasztás csökkentését. Egy belga város, Gent lakói például úgy döntöttek, hogy csütörtökönként klímadiétát tartanak, azaz e napon száműzik az étlapról a húsokat.

A kevesebb hús egyébiránt a szervezetünknek is jót tesz, hiszen számos krónikus betegség – többek között a magas vérnyomás, egyes szívbetegségek, a rák  – kialakulásának hátterében is a húsgazdag étrendet sejtik. Aki pedig nem tud vagy akar átállni a vegetáriánus kosztra, a környezetet kevésbé terhelő szárnyas- és halhús fogyasztásával csökkentheti bolygónkon hagyott ökológiai lábnyomát.