Állóháború a lokátor körül

Teca mama kisvendéglője. Afféle békebeli vendéglátó-ipari egység, számos túra indulási és érkezési helye Pécs szélén. Itt húzom fel magam is a bakancsomat, hogy nekivágjak a Tubesnek. No, nem egymagamban, s nem is toronyiránt, hanem számos természetbarát társaságában, egy harminc kilométeres körtúra keretében. Azt tervezem, hogy mire délután visszaérek, személyes véleményekkel gazdagodok a készülő radarról.

S nem is tévedek. A Jakab-hegyre érve felfrissül az interneten olvasottakról az emlékezetem: Magyarország NATO-tagként három légvédelmi lokátort vállalt be, melyek közül kettő meg is épült, az egyik a bükki Bánkúton, a másik Békéscsabán.
– Pontosabban Békéscsabától hat kilométerre, a Fürjes laktanya területén – egészíti ki az értesülésemet az egyik alkalmi túratársam.
– Bánkútról nem is beszélve – toldja meg egy másik, miközben caplatunk a hegyre –, támadás esetén ott legfeljebb a síelőkbe csaphatna bomba.

Csak emlékeztetőül: eredetileg a délnyugati országrészbe szánt lokátort is messzebb tervezték Pécstől, fel a Zengő tetejére, ám ott pótolhatatlan természeti értékeket veszélyeztetett volna. A Baranya megyei zöldek megvédték a hegycsúcsot, így helyette 2005-ben a Tubest jelölték ki, hiszen ott már úgyis van katonai létesítmény.
Alig jelentették azonban be az új helyszínt, azonnal megalakult a radar építését ellenzők csoportja, a Civilek a Mecsekért Mozgalom – tudom meg, mire Orfűn keresztül a festői környezetű büdöskúti kulcsos házhoz érkezünk.

A küzdelem egyre elszántabb lett, meséli egy mellettem caplató langaléta fiú. Az Istenkúti Közösségért Egyesület aláírásgyűjtést kezdeményezett, amelynek eredményeképpen 2007-ben népszavazást írtak ki a lokátor telepítéséről. Körülbelül tizenötször annyian, több mint 38 ezren utasították el a radar építését, mint amennyien helyeselték, ám a népszavazáson a jogosultaknak csak 32 százaléka vett részt, ezért azt érvénytelennek nyilvánították.

– Én is ellene szavaztam volna, ha már akkor nagykorú vagyok – állítja a fiú.
– Miért? – veszem magamra az ördög ügyvédjének a szerepét. – A katonai szakértők szerint ugyanis szükség van rá, hiszen a régi radarok képtelenek az alacsonyan repülő rakéták bemérésére.
– Hát éppen ez az – gyűlnek csoportba többen is körülöttem –, éppen egy ilyen radar által válna a város célponttá, hiszen ezeket akarja az ellenség elsőként elpusztítani. És akkor hová menekülnénk? Pécsen 160 ezren laknak, de óvóhely egy sincs.
– Nem beszélve arról – veszi át a szót egy hölgy –, hogy az egész város ki volna téve a sugárzásnak, amelynek a hatását az emberi szervezetre nem ismerjük. A legközelebbi lakóhely pedig alig pár száz méterre van a Tubestől, de a főtér sincs messzebb két és fél kilométernél.
Most már sorjáznak az ellenérvek. A terület Pécs egyik legfőbb vízbázisa, s ha ezt érné támadás, akkor a kifolyó olaj a forrásokat szennyezné.
– S különben is – meséli újabb túratársam már a melegmányi forrásnál –, az egészet egy természetvédelmi terület közepére tervezik.

Minél közelebb érek a Tubeshez, annál kíváncsibb vagyok a területre. A sárga jelzés a Misina-tetőre vezet, onnan pedig egy nyergen át a ködbe burkolódzó Tubesre. A kilátó mellett katonai bázis, a szögesdrótkerítésen belül néhány zöld teherautó, s egy átjátszó állomás. Gondolom, ennek a helyére kerülne a lokátor. A hely amúgy csöndes, ám karácsony előtt a város polgármestere is itt éjszakázott a mínusz 12 fokos hidegben, hogy demonstrálja: a Fővárosi Bíróság jogerős ítélete ellenére sem járul hozzá Pécs képviselő-testülete a radar megépítéséhez. Ennek érdekében megváltoztatták a város építési szabályzatát, a bázishoz vezető utat pedig magánúttá minősítették, ahová három és fél tonnásnál nehezebb járművek nem hajthatnak be.

Néhány fára fénymásolatot rajzszegeztek: „Tubesen a radar nem épülhet meg! A Tubes-hegy a pécsi polgárok lakhelye és élettere! A lakóhelyükért felelősséget érző pécsi polgárok minden eszközzel megakadályozzák a radar kiépülését! … Több tízezren szavaztunk a radar megépítése ellen. Ha szükséges, legyünk itt időben több ezren, megvédeni a Tubest. Riadólánc!” Hogy kik állnak riadóban, azt nehéz eldöntenem, mert a környék kihalt. Igaz, nehéz is volna az építkezést megkezdeni, az utat sorompóval zárták le.

– Biztos vagyok benne, hogy nem fog megépülni a radar – adta tudtomra egy Bajáról érkezett férfi, miközben lefelé bandukolunk a Tubesről.
– Akkora az ellenállás?
– Nem is elsősorban azért. Hanem mert nem lesz rá szükség. Tavaly Horvátország is a NATO tagja lett, s előbb-utóbb az lesz Szerbia is. Akkor meg ugyan honnan érhet bennünket támadás, ki ellen véd a lokátor?