Sasmentő összefogás

Magyarország legnagyobb madara a vizek közelségét kedveli, a folyókat, tavakat szegélyező ártéri erdők magas fáin több éven át építi hatalmas fészkét, amelynek súlya több mázsa is lehet. Vízi szárnyasokkal, halakkal, kétéltűekkel, hüllőkkel táplálkozik, de télen rájár a dögre is. Évente egyszer költ, a tojó gyakran már január végétől ül a tojásokon.

Szigorúan védett e 2-2,5 méteres fesztávolságú szárnyakkal bíró, fejedelmi megjelenésű madarunk, amelynek eszmei értéke 1 millió forint. S noha a 1970-es években tapasztalt kritikus állománycsökkenésen szerencsésen túljutott (akkoriban alig 10-12 pár költött nálunk), veszélyeztetettsége ma sem a múlté. Napjainkban elsősorban az áramütés és a mérgezés fenyegeti.

Mivel mozgási, vonulási területe a teljes Duna-völgyre kiterjed, a folyó menti országok – így Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Románia, Bulgária és Ukrajna – érintett nemzeti parkjai közös védelmi tervet dolgoztak ki a rétisas állományának megóvása, illetve növelése érdekében. Ennek keretében a következő három évben folyamatosan számon tartják a madarakat, felkutatják és lehetőség szerint kiküszöbölik a veszélyeztető tényezőket. Hamarosan műholdas nyomkövetők és fészekbe szerelt kamerák is segítik az együttműködésben részt vevő szakemberek munkáját.