Vegyszermentes hétköznapok: takarítás

A tisztítószerekről és természetbarát helyettesítőikről F. Nagy Zsuzsannát, a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózatának (KÖTHÁLÓ) elnökét kérdeztük.

– Egy-egy takarítás alkalmával rengeteg vegyszerrel kerülünk kapcsolatba. Milyen anyagok vannak ezekben a szerekben?
– A tisztítószereket rendszerint úgy fejlesztik ki, hogy azok egy adott típusú szennyeződésnél hatásosak. A mosogató és lemosószerek fő alkotórészei a felületaktív anyagok – tenzidek –, valamint vízlágyító hatású foszfátok, illatosító anyagok és kézvédő adalékok. A szőnyeg- és kárpittisztító szerek felületaktív anyagot és színélénkítő adalékanyagot tartalmaznak. A folttisztító szerek lényegében szerves oldószereket –benzin, szén-tetraklorid, triklór-etilén – és a szennyeződést felszívó hordozóanyagot – pl. szilikagél – tartalmaznak. A bútor-, padló- és bőrápoló szerek fő anyagai a viaszok, ásványi és növényi olajok, de oldószereket és higítókat – pl. terpentin, benzin –, színezőket is tartalmaznak. Az ablaktisztítók felületaktív anyagot, az üveg száradását gyorsító komponenst – pl. izo-propilalkoholt – és vizet tartalmaznak. A fémtisztító szerek a korróziós réteg eltávolítására szolgálnak. Tisztításuk részben mechanikai hatáson – dörzsölő anyag, pl. kaolin, krétapor –, részben pedig a vegyi oldáson – felületaktív anyag, pl. szalmiákszesz, oxálsav – alapszik. Gyakran ammóniát is tartalmaznak, amely tartós belélegzése egészségkárosodást okoz. Szintén mérgezőek lehetnek a tűzhelytisztító szerek maró hatású anyagai – pl. marónátron. A fertőtlenítő- és vécétisztító készítmények többnyire klór- és oxigéntartalmúak, s erősen mérgező formaldehidet, fenolt, krezolt stb. is tartalmazhatnak. A vízkőoldószerek a vízből kicsapódott kalcium- és magnézium-karbonátot oldják fel erősen maró anyagok – pl. sósav, hangyasav, szalmiákszesz – segítségével. A légtisztító, légfertőtlenítő készítmények illóolajat, alkoholt és szagelnyelő anyagot tartalmaznak. Gyakran van bennük fertőtlenítő, csíraölő hatású anyag, amely rendszerint légszennyező, sőt vannak kifejezetten egészségkárosító hatású adalékok is, például a para-diklór-benzol vagy az acetaldehid.

– Valóban szükség van ezekre a vegyszerre ahhoz, hogy tisztán tartsuk az otthonunkat?
– A reklámok hatására a tisztaság fogalma összekapcsolódott a tömény tisztító- és fertőtlenítőszerekkel. Bár a hirdetések az ellenkezőjét sugallják, valójában csak nagyon ritkán van szükség fertőtlenítésre. A túlzottan steril környezet nem egészséges: gyengíti az immunrendszert, növeli az allergia kialakulásának veszélyét. Különösen így van, ha mindezt klórozott hatóanyagokkal, foszfátokkal, erős savakkal vagy lúgokkal érjük el.

– Hogyan csökkenthető a vegyszerhasználat?
– Természetes anyagokkal, például ecettel, szódabikarbónával, mosószódával vagy citromlével is éppolyan ragyogó tisztaságot varázsolhatunk otthonunkba, mint a vegyianyag-bombákkal. Érdemes visszatérni a régi, jól bevált módszerekhez, amelyek sem az egészségünket, sem a környezetet nem veszélyeztetik. Mellesleg lényegesen olcsóbbak, mint a vegyi gyárakban kotyvasztott társaik. Az ecet például kiváló vízkőoldó, emellett fertőtlenít is. A citromsav gyenge, természetes sav, amely fehérítőszerként, vízkőoldóként és fémtisztítószerként is használható. A szódabikarbóna – gyengén lúgos kémhatásának köszönhetően – zsíroldó, tisztító hatású. A mosószóda – nátrium-karbonát – természetes vegyület, ami használható általános vízlágyító-, áztató-, zsíroldó- és tisztítószerként is.