Napossá váló magyar települések

Magyarország területére évente 1,16 milliárd kWh sugárzási energia érkezik, melynek hasznosítása óriási mértékben hozzájárulhatna a megújuló energiaforrások lehetőségeinek kiaknázásához. Bár eddig igen kevés erre irányuló törekvés létezik hazánkban, de a Napkorona Bajnokság egyike ezeknek.

Zöld FöldKovács Réka2010. 02. 19. péntek2010. 02. 19.
Napossá váló magyar települések

A non-profit kezdeményezés ötlete Németországból származik, ahol 10 évvel ezelőtt Andreas Wagner megalkotta a SolarBundesliga-t. Wagner szerint ma Németországban nem indulhat úgy egyetlen komoly jelölt sem a polgármesteri címért, hogy ne lenne otthonában napelem vagy napkollektor. Ennek tükrében talán nem meglepő, hogy a Megújuló Erőforrások Európai Ligájának német változata néhány év alatt az ország legnagyobb ilyen típusú eseményévé nőtte ki magát. Az idei rangadóban 45 nagyváros és több mint 200 közepes méretű település mellett csaknem félezer kistelepülés is verseng az elismerésért.

A Megújuló Erőforrások Európai Ligájának magyar változata, a Napkorona Bajnokság egy éve indult útjára. A versenyben eddig a legkisebb falvaktól a legnagyobb városokig 82 település vesz részt, kezdve Miskolctól és Orosházán több budapesti kerületen át, egészen a 23 fős Dötkig vagy Nagypáliig.

Ez utóbbiak az Ökorégió Alapítvány oktatóközpontjában alkalmazott bioszolár rendszerrel neveztek a Napkorona Díjra. Nekik, illetve a további benevezett 24 kistelepülésnek is érdemes versengeni, hiszen a bajnokság három kategóriájának egyikében, a lakosságszámhoz viszonyított felhasználási aránnyal ők is esélyesek lehetnek. A versenyző települések napenergiát hasznosító intézményei között szociális otthon, kórház, tüdőszanatórium éppen úgy megtalálható, mint erdei iskola, idősek otthona, hotel, társasház, szabadidőpark.

A Napkorona Bajnokság első éve a tapasztalatszerzésről szólt – foglalja össze az eddigi eredményeket Tóth Nelli, a hazai szervező, az Energia Klub projektvezetője. A Napkorona Bajnokság nem pusztán áték. Sok rossz hatékonyságú, nem mért, vagy rosszul tervezett napos rendszer valósul meg Magyarországon. Ráadásul még most sincsenek hivatalos adatok arról, milyen mértékű is hazánkban a napenergia felhasználása. Az, hogy egyes elemzők 2010-re 150.ezer négyzetméternyi napkollektor felületet prognosztizálnak, azt bizonyítja, hogy a rossz támogatási környezet ellenére évről évre egyre többen látnak a napenergia hasznosításában perspektívát. További változást hozhat az eddigi hasznosításokat feltérképező verseny – főként a követhető projektek bemutatásával.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek