Neonfény a sóhegy gyomrában

A legfrissebb hírek szerint osztrák építőipari vállalatoktól érkezik majd a pénz – amelyből sok mindent építenének a bánya környékén, úgymint három darab ötvenszobás szállodát, golfpályát, gyalogutakat és lovas központot. Emellett felújítanának újabb négy bányát a már renovált kettő mellé.

A 6 millió euróból felújított tordai bányák valójában egyfajta gigantikus művészeti alkotásokká, formatervezési kísérletté váltak. A felszínről egy átlagos bányajáraton besétáló ember egyszerre 15 emeletnyi magasban, egy galérián találja magát, ahonnan panorámalifttel – de persze gyalog, lépcsőkön is – juthat le a Rudolf terem aljába. A terem 42 méter magas, 50 széles, illetve 80 méter hosszú, nem csoda hát, hogy bőven jutott hely egy komótosan forgó óriáskeréknek, amelynek kabinjai szinte karnyújtásnyira viszik a látogatót a plafonról lógó sócseppkövekhez…

A másik, Terézia nevet viselő bánya az előbbi alatt és mellett helyezkedik el. Az alját ugyan nagyjából egy tó foglalja el, de mégis körbe lehet utazni, mivel az élelmes üzemeltetők csónakokat hurcoltak a mélybe. A tó közepén lévő szigeten pedig kis promenádot rendeztek be. S ha ez még nem eléggé absztrakt összeállítás a föld gyomrában, vegyük hozzá, hogy mindenhonnan földön túli fényt árasztó neoncsövek lógnak – ha hunyorít az ember, azt hiheti: lebegnek.

Kezelték a bányát az idők során a rómaiak, az osztrákok, a magyarok, a románok – most ismét az osztrákok következhetnek. Ha súghatok nekik: ne szalasszák el a lehetőséget!

A fotóra kattintva megnyílik a képgalériánk!