Harc a túlélésért

Viszont a tavalyi év a gólyáknál kiemelkedően sikeres költési időszakot hozott szerte az országban, elsősorban is a keleti részen. A tiszántúli madarászok ugyanis a „Határon átnyúló madártani monitoring hálózat és online adatbázis fejlesztése” című projekt keretében minden eddiginél alaposabban feltérképezhették hosszú lábú barátaink életkörülményeit. A magyar–román határ menti megyékben 401 település 1556 fészkét ellenőrizték egész éven át. A napokban közzétett jelentésükben megállapították, hogy 1131 pár költött sikeresen, melyeknek 3767 fiókája repült ki a fészkekből. Vagyis átlagban 3,33 fióka, ami 0,6-del magasabb a szokásos évekénél, a tavalyelőttinek pedig több mint a duplája.

Mindez sokat javíthat a magyarországi gólyanépesség létszámának alakulásán, ami az utóbbi években-évtizedekben alaposan megcsappant. Hazánkban ma már alig 4800 pár költ, harmadannyi, mint 60 évvel ezelőtt. A csökkenés oka, hogy eltűntek a fészekrakásra alkalmas kémények és fák, s a madarak egyre kevesebb helyen találnak táplálékot a városok és a szántóföldek terjeszkedése miatt.