Újabb katasztrófa Új-Zélandnál

Kínából Európába évente negyvenmillió konténernyi áru érkezik. A hatalmas hajókon akár 15 sor magasan tornyosulnak a konténerek, amelyeket súlyuk szerint helyeznek el: alulra kerülnek a nehezek, felülre a könnyebbek, esetleg az üresek.
Mivel a felső sorokat alig-alig rögzítik, ha a hajó viharba kerül, előfordul, hogy ezek a vízbe esnek. Gyakorta a zátonyra futott hajók rakománya kerül vízbe, mint ahogy a Rena nevű konténerszállító hajó esetében is történt. A Rena még tavaly októberében feneklett meg Új-Zéland partjainál az Astrolabe-zátonyon. Több mint háromszáz tonna olaj folyt a vízbe, súlyos ökológiai katasztrófát okozva a festői turistaparadicsom Plenty-öböl élővilágában. A meredeken megdőlt hajó fedélzetén lévő 1300 konténerből négyszázat leemeltek. Január elején azonban a heves viharok miatt a hajó kettétört, és a fennmaradt konténerekből sok a vízbe zuhant.

A szakemberek szerte a világon próbálják számon tartani, mennyi ilyen kísértetkonténer lehet a vízben. A globális világkereskedelem miatt számuk több ezer lehet, és a fő hajózási útvonalak mentén már a hajók épségét veszélyeztetik. Az elszabadult konténerek koordinátáit rögzítik, és veszélyes helyként jelölik a hajózási térképeken, hiszen egy-egy ütközés során könnyen megsérthetik a hajók burkolatát.

A konténerből kihullott szállítmányok természetesen felkeltik az emberek érdeklődését. Nagy-Britanniában két éve hatalmas tömegek várták a partra sodródó konténereket, hogy tartalmukat hazavigyék, és olyan is előfordult már, hogy egy kínai teherhajóról vízbe került 29 ezer gumiállat. Ez utóbbiak aztán a tudomány szolgálatába álltak, hiszen nyomon követésük kiváló lehetőséget jelentett a tengeráramlások tanulmányozásához.

Égi szemét

Holdkőzetből, meteoritból, kozmikus porból nem kevés található a Földön. Kutatók most Ausztráliában találtak egy darabka Holdat a kontinens nyugati részén lévő sziklasírban. A holdkőzet kora több mint egymillió évre tehető. Az ásvány vasat, szilíciumot, cirkóniumot, titánt, ittriumot, valamint kis mennyiségben magnéziumot, alumíniumot, kalciumot, nióbiumot és hafniumot tartalmaz. Az első ismert kőzetet az Apollo–11 űrrepülő hozta a Holdról, a tudósok azonban csak 1970-ben jöttek rá arra, hogy a Földön korábban ismeretlen anyaggal állnak szemben. Később találtak ilyen anyagot az Ománi Szultánságban is.

A Holdból mintegy 4 mázsányit hoztak a Földre, és bár a törvény szigorúan tiltja a kőzettel való kereskedést, a piacon dollármilliókra rúg egy kis darab értéke. Mindez úgy lehetséges, hogy a NASA nem túl szigorúan bánik a mintákkal: a Földön kívüli anyagoknak nincs pontos nyilvántartása, és a vizsgálódásra elvitt darabok sokszor nem kerülnek vissza hozzájuk. Ami a tengernek a konténer, az bolygónknak a Hold kőzete.