Halálos tizenkettő vár a világra

Tizenötezer áldozat: csak Franciaországban ennyien haltak meg az eddigi legnagyobb, 2003-as európai hőhullám következtében. Elsősorban a szív- és érrendszeri betegeket érintette, akiknek a fokozott folyadékveszteség következtében sűrűbb lett a vére és könnyebben kaptak trombózist. A hőhullám az egészséges gyerekek és idősek életét is veszélyezteti, mivel testük hőszabályzó képessége az átlagosnál gyengébb – olvasható Kohut László orvos ezredesnek A globális klímaváltozás egészségügyi vonatkozásai című tanulmányában. Egészségünk szempontjából a napi 18 fokos átlaghőmérséklet a legkedvezőbb, ha ennél öt fokkal magasabb, akkor a halálozások aránya hat százalékkal növekszik. A klímaváltozás azonban nemcsak közvetlen, hanem közvetett módon is hat ránk. Ezen ok miatt is terjed a halálos tizenkettőnek is mondott madárinfluenza, a babeziózis, a Lyme-kór, a kolera, az ebola, az élősködők, a pestis, a „vörös áradat”, a Rift-völgyi láz, az álomkór, a tuberkulózis, valamint a sárgaláz.

A fertőzések egyik hordozói az élelmiszerek lehetnek, melyek elsősorban a szalmonella kórokozóját rejthetik magukban. Egyetlen fokos hőmérséklet-emelkedés több mint négy százalékkal növeli az ilyen fertőzés veszélyét. A forró és párás éghajlat kedvez a gabonákat kedvelő karcinogén – azaz rákkeltő hatású – penészgombák terjedésének is.

Nem zárható ki kontinensünkön a malária ismételt felbukkanása sem. Csupán érzékeltetésképpen: Mozambikban hathétnyi intenzív esőzés elég volt ahhoz, hogy a maláriás esetek megötszöröződjenek – és az időjárás szélsőségesedése miatt az intenzív esőzések nálunk sem kizárhatóak.

Ugyancsak a szúnyogok terjesztik a chikungunyalázt, ami Olaszországban már 2007-ben járványt okozott, s azóta tucatnyi európai országban bukkant fel. Csupán idő kérdése, mikor érkezik meg hozzánk is.

A várható áradások következtében elsősorban a hasmenéses fertőző betegségek terjednek. Az ENSZ becslése szerint e betegségcsoport évente már ma is másfél millió ötévesnél fiatalabb áldozatot szed.

A klímaváltozás miatt megnövekszik a növények virágzási ideje, ami a virágpor által okozott légúti betegségekben szenvedők életét keseríti meg. Az intenzív ibolyántúli sugárzás miatt a bőrrákosok és a látásukat elvesztők száma növekszik.

A katasztrófákat túlélők sem érezhetik magukat teljes biztonságban: rájuk az átélt események következtében erős lelki teher nehezedik. Ugyancsak a klímaváltozás rovására írható a termésátlagok várható csökkenése. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) előrejelzése szerint a talaj kimerülése és az aszályok miatt másfél milliárd ember ennivalója kerülhet veszélybe. Az alultáplált ember immunrendszere pedig egyébként is gyengébb, aki így már bármilyen betegségnek könnyebben esik áldozatul.