Nekünk csak a kisöcsi jutott, pedig az is a kontinens rekordere

Eredetileg egész Európában honos volt, de napjainkra sok helyütt kipusztult, jelentősebb állománya már csak Kelet- és Délkelet- Európában lelhető föl.

Fekete színű teste 2,5 és 6 centi között változik (a hímek a nagyobbak). Mindkét nem cirpel: előtorát a mellének közepén lévő reszelőlapon előre-hátra mozgatva ad hangot. Csápja (bajusza) rendszerint hosszabb a testénél, ezzel tapogat és érzékeli környezetének illatát, míg erős rágó szájszervével képes megrágni a keményfát is.

Leggyakoribb előfordulási helye az öreg tölgyesek. Közöttük is azokat kedveli, amelyek törzsét erősen süti a nap, azaz az erdőszélen vagy nyiladékban állnak.

A nagy hőscincér által megtámadott fák minden esetben betegek, legyengültek, a kifejlett bogár ezeknek a kifolyó nedveit szívogatja. Ami még nem lenne baj, a gondot a lárvák okozzák: ezek kétujjnyi vastag, kanyargós járatokat rágnak a kéreg alatt a fában. Az összefurkált rész elpusztul, róla a kéreg idővel leválik és a járatok láthatóvá válnak. Június-júliusban aktív, leginkább alkonyatkor és éjszaka, ilyenkor néha esetlen és rövid távú repülésre is elszánja magát.

Párzás után a nőstények egyesével vagy csomókban rakják le petéiket a fakéreg alá. Kikelést követően a lárvák ott élnek, s 3-4 éves életük során (amelynek a végén elérik a 10 centis hosszt is) a fatest mélyebb részeibe is berágják magukat. Végül bábbölcsőt készítenek és bebábozódnak. A bogár még ősszel kibújik, de csak a következő év májusában jön elő a fából. Védett, eszmei értéke 50 ezer forint.