Gázokat termel a gyökere - Mustárral a cseresznyéért

Nos, többségében a talajban élő károsítók tehetnek minderről. Így például pajorok, drót- és fonálférgek, lótetűk károsítják a gyökereket, illetve következnek a talajban áttelelő, majd tavasszal onnan kibújó kártevők.

Tipikus példa ez utóbbira a cseresznyelégy, amely a meggy- és cseresznyefák alatt a talajban telel át, majd onnan felrepülve a borsónyi gyümölcsbe helyezi petéjét – ettől lesz kukacos, pontosabban nyüves a termés. A korai fajtákban kevesebb, a későbbiekben több lárvát találunk. De ez csak a látszat: a korai gyümölcs is férges, csak még kisebb benne a kártevő, ezért nem érzékeljük a jelenlétét. A később érő fajtákban viszont már fejlettebbek a nyüvek, sokszor nem is találjuk meg a gyümölcsben, csak a kibúvó nyílást látjuk. A fejlett lárva leugrik a talajra, ott befúrja magát 10-12 centi mélyre, bábozódik, majd áttelelve várja a következő tavaszt. A felmelegedéssel kezdődik a rajzás, általában május közepe-június közepe között. Nos, ekkor kell permetezni. Praktikus a légy csapdázása: ez egy sárga lap, erre repül rá a légy, s a számát vizsgálva határozhatunk a beavatkozásról.

A gazda dönthet ilyenkor, hogy mérget használ, vagy a drágább, speciális szereket – például legyet pusztító gombák kivonatát – juttatja-e ki.

Még jobb megelőzni a rajzást: például talajfertőtlenítéssel, amit elvégezhet helyettünk egy-két növény vagy a méreg. A növények közül elsősorban a fehér mustár hatékony: gyökerei olyan gázokat termelnek, melyek megölik a talajban lakó kártevőket. A gyakorlati védekezés azt jelenti, hogy a fák alját már nyár végén, ősz elején hintsük be mustármaggal, így a növények a fagyokig megerősödnek annyira, hogy kifejtsék áldásos hatásukat. Ezt megtehetjük kora tavasszal is, így egész évben, folyamatosan – nem csak a cseresznyefák alatt – fertőtleníthetjük a területeinket.