Eddig még senkinek sem sikerült! Tinóru a nagy dobás

Az önkormányzati tulajdonú, kiterjedt pincehálózat egyik része pár évig borozó volt. Kormos Krisztián polgármester elmondta: 2013-ban a Start programmal adódott a lehetőség, hogy az átalakított pince mára a helyi gombatermesztés meghatározó helyszíne legyen. Szakmai segítséget, alapanyagot – gombafonállal átszőtt termőközeget – a kerecsendi gombafeldolgozó üzemtől kapnak, a közfoglalkoztatottak közül négy hölgy tanfolyamon tanulta ki a csiperketermesztés minden csínját-bínját.

– Már az indulóévben úgy 300 kilót értékesítettünk, s csak azért ennyit, mert nem kellett több a közétkeztetéshez. Tavaly 650 kilót eladtunk és csaknem ugyanennyi ment a helyi konyhára. Ha piaci szempontból nézem, az idei évünk lesz igazán kifizetődő: elkészült az állványrendszerünk, amivel – kihasználva a pince kétméteres belmagasságát – három szinten termesztünk. A csiperke jól bírja a pinceklímát: télen a csírázáshoz kicsit felfűtjük 18-19 fokra, maga a gomba 12 fokon is megterem. Szeretnénk a villanyt napelemmel vagy geotermikus energiával kiváltani. Rengeteg a tervünk! A legközelebbi, hogy a gombát feldolgozottan vagy konzervként értékesítjük. A távlati, hogy a másfél-két kilométer hosszú, stabilan megépített légópincének egy 100 méteres szakaszát felderítsük, s javításokkal „helyzetbe” hozzuk a tinóru – vagy ahogyan mi hívjuk: vargánya – termesztéséhez. A mi vidékünkön a természetben az ízletes vargányából kifejezetten sok terem, míg mesterséges intenzív termesztése eddig még senkinek nem sikerült az országban. Ez tudományos értelemben is nagy kihívás! A cél érdekében felvettük a kapcsolatot a Bay Zoltán Alkalmazott Kutató Intézettel, s ők, körbejárva a témát, nem hivatalosan visszajeleztek: van esély a sikerre. De sok a kérdőjel, mert ha tudunk is majd a pincében vargányát termeszteni, nem biztos, hogy gazdaságosan tesszük.

– Miért?

– Mert a természetben lezajló, egymásra ható folyamatokat kell hihetetlenül precízen analizálni, modellezni. Az erdei vargányák gyökérkapcsolt módon élnek együtt más fajokkal – például fákkal –, tehát a természeti körülményeket kell „lekoppintanunk pinceszintre”. Mindezt kutatási-fejlesztési projektben az intézettel együtt szeretnénk összehozni, s ehhez valamilyen pályázati forrást kell keríteni. A csiperkén kívül termeszthetnénk laskagombát, de a tinóru a nagy kihívás tudományos és gazdasági értelemben is! Ehhez viszont még rengeteget kell dolgoznunk. Ha minden összejön, ügyesek vagyunk, akkor – mondjuk, 4-6 év múlva – lesz tinórutelepünk. E gombának  ma 3 ezer forint kilója, mert csak egyes évszakokban lehet gyűjteni. Ózdon nem csak gombával foglalkozunk: most adtuk át molnár kalács sütő üzemünket, mely termékkel 2012-ben felkerültünk az UNESCO szellemi-kulturális örökségi listájára. S nemcsak csiperkét termesztünk: fóliasátrak készültek a zöldségfélékhez, már 4,5 hektáron burgonyázunk kézi erővel, csak a tavaszi szántáshoz kell gép. Elmondhatom: a 210 közfoglalkoztatottunkkal együtt szép kis „téeszt” alkotunk. Innen már csak a tinóru hiányzik… – zárta a tervek ismertetését a polgármester.