A Szabad föld Kertje - Számadás 2.

A SZABAD FÖLD KERTJE még nem köszönt el teljesen az óévtől, ugyanis akad növény, mely bírja ezt a meleg decembert. Ilyen például a brokkoli, a póréhagyma, egy félsornyi sárgarépa, a fodros kel, a halványított zeller. És csak most kerül a talajba a télálló zöldborsó magja, illetve az ősszel duggatható fokhagyma. De tekintsük át, mit adott a kert egész évben!

Zöld Földohgy2015. 12. 29. kedd2015. 12. 29.

Kép: Szabad föld kert mezőgazdaság állattartás háztáji gazdaság O Horváth György málna szedés 2015 06 25 fotó: Kállai Márton

A Szabad föld Kertje - Számadás 2.
Szabad föld kert mezőgazdaság állattartás háztáji gazdaság O Horváth György málna szedés 2015 06 25 fotó: Kállai Márton

Korán, már márciusban dolgoztunk az ágyások között: vettük a bátorságot, és már ekkor elvetettük a gyökérzöldségeket, a borsókat, duggattuk a vöröshagymát, neveltük már hetek óta a paprika, paradicsom, padlizsán, brokkoli, fodros kel, aztán a kínai kel és póréhagyma, karalábé és zeller palántáit. A fólia alatt már kelt a retek, a jég- és a hagyományos saláta. Elmondhatjuk, hogy több siker, mint kudarc jellemezte ezt az évet. Nagy beruházást, sok pénzt nem igényel a zöldségnövények termesztése. Nagyjából 4 ezer forintot költöttünk vetőmagra és 4-5 ezer forintot nélkülözhetetlen vegyszerekre. A többi költséget inkább verejtékben, örömben, néhány esetben káromkodásban lehetett csak mérni.

- Siker volt a négyféle borsó: leginkább a korai és középkorai fajták, ezekből nagyjából 10 kilót ettünk meg, illetve fagyasztottunk le, s a borsó leveles szárát szénának szárítottuk meg. Lett belőle egy köbméter. (A nyulak és kecskék így télen nagy kedvvel fogyasztják.) A kifejtett, friss borsóhéj pedig a nyulak és kacsák kedvence volt. Egy kiló fagyasztott borsó ma 550–800 forint között kapható. 700 forinton számolva a mi 10 kilónk 7 ezer forintot ér. Szénája felér, hüvelye vetekszik a lucernával, 40 kilója megér ezer forintot. Így borsóból 8 ezer forint értéket állítottunk elő ezerforintnyi vetőmag- és egyéb költség mellett. Nyereségünk 7 ezer forint.

- A retek – megint hagyományos, hónapos retket vetettünk – teljes ráfizetés: képtelen vagyok úgy termeszteni, hogy mire megnőne, ne legyen élvezhetetlenül férges. Nagyjából 50-60 retekgumót ettünk meg a 200-300 tőből, de sebaj, mert nyulaink, tyúkjaink nagyon élvezték a levelét. Tarlórépával is kísérleteztünk, megtermett e mustáros ízű finomságból 5 kiló (salátában egyébként a friss, kicsi retek- és répalevelek nagyon finomak.) Itt nyereséget nem számíthatunk fel. ? Két zacskó salátát vetettünk, nagyjából 250 forintba kerültek. Aztán lett belőle nyár közepéig szinte minden napra egy-egy fej a fólia alatt. Amit mi fogyasztottunk el, az 100 forinttal számolva 5-6 ezer forint értéket jelent, a többi több tucat fejet a kacsák, nyulak, csirkék ették meg.

- A következő növény, melyből négyzacskónyit vetettem – lett belőle 35-40 folyóméter –, a sárgarépa volt. Nos, az egyik legnagyobb sikert ez a növény hozta. Mind a bakhátra vetett, mind a hagyományos módszerrel már júliusra darabos árut adott: az elsőket a borsó érésével húztuk ki a földből, s ettük a nyár első igazi finom friss levesét belőlük, az utolsókat karácsony előtt takarítottuk csak be, mivel nem volt olyan fagy. A négyzacskónyi vetőmagból sikerült 100 kiló répát betakarítani – korábban 50-60 kilóra számítottam –, s a pincében tárolni. Egy kiló répa most 150 forintba kerül a piacon, így sikerült 15 ezer forint értékű – állataink téli ellátását is szolgáló – vitaminforrást termeszteni. A petrezselyem viszont kudarc volt: amilyen szépen indult a bakhátas termesztés, olyan elkeserítő volt nyár közepén, hogy nem tudtam meggátolni a gombás betegedés terjedését. A zöldje szinte teljesen leszáradt, de ősz elején ismét hajtani kezdett, így a répatest minimális, de legalább a zöldjét adja a levesekhez, főzelékekhez. És ha már répa, ne feledkezzünk meg a takarmányrépáról sem: ebből 50 kilónyit termesztettünk 3 ezer forint értékben.

- Nagy sikert hozott a zöldhagyma, majd a belőlük kifejlődött hagyma termesztése. Hasonlóan boldogság volt felszedni nyáron a fokhagymát. Több tucat zöldhagymát ettünk meg, a maradék vöröshagymaként érte meg a nyarat, s ekkor nagyjából 15 kilónyit szedtünk fel. De kicsit korán, ezért ötöde elrothadt, de így is megért a termés 1,5 ezer forintot. A fokhagyma viszont siker, öklömnyi fejek is voltak közte, nagyjából 6-7 kiló termett, ami 800 forintjával mérve 5 ezer forint. A nyáron elpalántázott póré csodálatosan fejlődött, ettünk belőle sokat, de a t ermés – hiába bírta volna a fagyot is – sajnos elpusztult, mert a szeptemberi és októberi meleg meghozta a hagymalégy rajzását is, így szinte egy hét alatt elpusztult, megrothadt a termés, a legyek bábjai tarkítják a szétrágott hagyma tönkjénél a burokleveleket.

- Hasonlóan letarolták a kínai kel nagy részét az ormányosbogarak és a repcebogarak, így a 40-50 tőből csak néhányat sikerült a konyhára menteni, a többit madaraink, nyulaink ették meg. S bár a bogarak rágogatták a kínai bordás kel, más néven pak csoj leveleit, de ennek vastagabb lapjaival nem bírtak. Ebből a különleges növényből egy sort vetettem – 20-30 tőt –, mely igen finom párolva, levesben egyaránt. Jól bírja a fagyot is ez a növény, de ez meg kezdett felmagozni a meleg őszön, így a termés egy része szintén állataink gyomrába került. (Folyamatosan bizonyítja a kert, hogy kellenek állatok a ház köré, mert hihetetlen mennyiségű növényt képesek hasznosítani, tojást, húst állítva elő szinte ingyen.) Szintén másodveteményként került talajba a cékla, ebből sajnos csak két folyóméternyit vetettem, s a fele sem kelt ki, de ami igen, az szép termést hozott, ám az egész nem volt két kiló. Jövőre legalább ötkilónyit fogok termeszteni, mert mindenki nagyon szereti: savanyúságnak, párolva, lesütve köretnek is kiváló.

- Siker volt a bab: 10 kilónyi sárga hüvelyűt fagyasztottunk le, további 6-7 kilónyit a méteres babból, mely egy csodanövény. Szezonban még elfogyott legalább 10 kiló. Ez úgy 26-27 kilónyi babot jelent, értéke 7 ezer forint.

- A halványított zellerből nagyjából háromméteres ágyásban legalább 7-8 kilónyi a termés, míg a gumós fajtából 15 kilót takarítottunk be. Ezek összesen megérnek 5-6 ezer forintot.

- A kabakosok vegyesen teljesítettek: uborkánk a szezon elején gyönyörűen hozott, aztán elkapta egy vírus, s azt követően már csak heti 1-2 kilót szedhettünk a kordonra futott növényekről. Összesen 30-35 kiló termett, ami 5 ezer forintot ért. Cukkinibokraink nem ontották a termést – vélhetően az öt hullámban ránk törő 35-40 fokos, száraz kánikula miatt nem kötöttek a termések. De így is termett 15 kilónyi, ami 3 ezer forint. A dinnyéinkből idén semmi nem lett – hasonlóan a krumplihoz, túl nedves területre kerültek –, a sütőtökből 10 kiló termett, a fele beérett, a többit állataink ették fel. Értéke nem több 2 ezer forintnál.

- A nagyjából 20 kilónyi zsenge karalábé egy része frissen került a konyhára, a többit kicsi zsiradékon lepároltuk, majd lefagyasztottuk. Ez nagyjából 3 ezer forintot ért.

- Már korábban említettem, hogy az idén a szokott 250-300 kilónyi krumpli helyett csak egy mázsa termett. Ez az idei nyomott árakon csak 6-7 ezer forintnyi érték. Igazi siker volt viszont idén a paprika és a paradicsom: előbbiből 7-8 fajtát termesztettünk, legalább 30 kilót szedhettünk júliustól novemberig, az első fagyokig. Ez nagyjából 10 ezer forintot hozott. Paradicsomból ötfélét termesztettünk, de a tömeget az ökörszív, illetve egy kecskeméti fajta adta. A termés 150-160 kiló, melynek felét léként és lecsóként eltettük télre, a többit a szezonban fogyasztottuk el. Értéke 22-24 ezer forint.

- A gyümölcsök közül a tömeget adó alma megtréfált minket: 30 kilónyit ehettünk meg a tavalyi 120-150 kilónyi dömpinggel szemben. Állataink sem kaphattak 30 kilónál többet. Az alma 5 ezer forintot érhetett, viszont 50 kilónyi körténk kárpótolt az előbbiekért, ez 10 ezer forinttal írható be a számvetésbe. Cseresznyéből, meggyből sem volt sok, 40 kilóval számolhatunk, ami 8 ezer forintot kóstálhatott. Szépen hoztak a bogyósok: 10 kiló málna, 10 kiló szeder, 2 kiló ribizli, szedermálna, valamint legalább 10 kiló eper termett. Ezek összesen 20 ezer forintot biztos kóstálnak.

- Szilvafáink is hoztak 30 kilót, amik 9 ezer forint kiadástól kíméltek meg minket. Szedhettünk 2 kilónyi őszibarackot is már, ami 600 forint, illetve gyűjtöttünk 2 kilónyi diót 3 ezerért. Szőlőnk 150 kilónyit hozott, ami 20 ezer forintot ér.

- Vetettünk lucernát, ami adott 50 kiló szénát, ez 3 ezer forint érték, s gyűjtöttünk 2 mázsa réti szénát is, ami 5 ezer forint a piacon.

Összegezve, ebben az évben nagyjából 1200 kiló gyümölcsöt, zöldséget, takarmányt termesztettünk kertünkben családunk és állataink ellátására. Ennek értéke megközelíti a 175 ezer forintot, levonva kifizetett költségeinket, nem számítva a hobbiként végzett munkánk értékét.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek